A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

Az 1552-es Maros-völgyi török hadjáratban a falu szinte teljesen elpusztult. Egy év múlva is még csak négy adófizető portája volt, s ők a csanádi náhijébe tartoztak. A megnehezült viszonyok között lassan növekedett a lakossága, így 1557-ben 7, 1561-ben már 11 porta állt. 1579-ben — a feljegyzések szerint — 255 magyar adófizetője volt a településnek. A végleges pusztulás 1596-ban következett be, mikor az Alföldön végig száguldó krimi tatárok porig égették.

19 A település helyét ma már csak az itt-ott felbukkanó középkori cseréptöredékek mutatják. Olasz Ernő kutatásai alapján 1952-ben a falu helyét Békéssámsontól keletre, a Cserepesi részen határozta meg. Az egykori templom helyét egy kisebb dombon még megtalálta. Az épület tégláit 1929-ben hordták végleg szét. Az itt kezdett ásatások során feltárt sírokban S-végű hajkarikákat, Könyves Kálmán (uralkodott 1095-1116) és I. Ferdinánd (uralkodott 1526-1564) kori pénzérméket találtak.

20 III. Békéssámson Az Árpád-korban már létező település a mai községtől észak-nyugati irányban 4-5 km távolságban a Szárazér északi partján feküdt. Temploma terméskőből és téglából épült és temető vette körül. Mindezt Olasz Ernő 1953-as leletmentő ásatásain állapította meg, de a templom alaprajzát már nem tudta rekonstruálni. A feltárt sírok bizonysága szerint a település az Árpád-kortól a késő középkorig volt lakott. Nevét a Bibliából ismert személytől eredeztetik.

21 Sámson első okleveles említése 1446-ból maradt fenn. Ekkor a hódvásárhelyi uradalom részeként szerepelt. 1456-ban V. László király megerősíti itteni birtokában Hunyadi Jánost. A vidéken már 1437 óta nagy területeket szerző Hunyadit, 1444-ben bízták meg a Tiszántúl védelmével. Az 1446-ban kormányzóvá választott nagyúr 1456-ban új adományként a következő Csanád megyei birtokokat kapta meg: Hód, Vásárhely, Csomorkány, Királyhegyes, Sámson, Donáttornya, Fecskés, Kutas, Mogyorósfecskés, Szőlős, Csókás és pusztája, ill. Pereg, továbbá a következő pusztákat: Csorvás, Kétzöldes, Gorzsa, Derekegyház, Szilasegyház, Tárkány, Rárós, Varjas, Kígyóspuszta és Ördöngősegyháza. A világraszóló nádorfehérvári győzelem után a táborban kitört járvány elragadta a győztes vezért. Özvegye Szilágyi Erzsébet hiába tiltakozott, Mátyás király 1464-ben a Jaksics családnak adományozta Sámsont. A nagylaki palánkvárat uradalmának központjává tevő család közel 100 évig volt ura a vidéknek. Az 1552. évi Maros-völgyi török hadjárat Sámsont is elpusztította. Véglegesen 1596-ban hagyták el lakói. Ezután a törökök is pusztaként tartották számon.

22 A 18. század elején ugyanígy szerepelt a csanádi püspök birtokai között. 1723-ban a Hódmezővásárhely környékén hatalmas földterületeket birtokló Károlyi Sándor kezébe került, de ő engedélyezte a puszta szabad használatát a vásár19 Ua. 20 Ua. 21 BLAZOVICH L. 249. 22 Ua.