A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

helyieknek. 1731-ben már a makóiak is legeltettek a sámsoni pusztán. 1746-ban a lassú újratelepülés következtében már 25 szállásföldet jegyeztek fel Sámsonban. A század végén már állt az uraság itteni központi épülete. A népesség 1842-re közel 1000 főre szaporodott. Ezekből az évekből egy súlyos tragédiát is feljegyeztek a krónikák. 1816 telén a hatalmas hóviharban 34 huszár és 64 ló a falu melletti Szárazérbe fulladt.

23 A környéken elterjedt hiedelemmel ellentétben az úgynevezett „Török-híd" a 18. század végén épült. Vertics József 1778-ban rajzolt térképén pontosan ábrázolja a sámsoni uradalom központját, a mellette kanyargó Szárazeret, és a fontos utakat. A térképen azonban még nincs az éren híd. Az 1781-ben ugyanerről a területről készített térképén nagyon pontosan feltüntette a Szárazéren átvezető hidat. Tehát a híd e két időpont között épült. (5. sz. és 6. sz. térkép) A komlósi-vásárhelyi országutat az éren átvezető két nyílású téglahíd napjainkig dacol az idők viharaival és meglepően jó állapotban mutatja azt a mérnöki tudást és építészi szakértelmet, mellyel több mint két évszázada létrehozták. Ma már csak egy dűlőút vezet keresztül rajta, hiszen a Tótkomlós-Hódmezővásárhely kövesút tőle 2000 méterre északra keresztezi a vízfolyást. A régi makói-orosházi út már csak mint dűlőút van meg, bár a térképek mind a mai napig jelölik. Makó határában: Békési út, Orosháza határában: Régi Makói út névvel. (7. sz. és 8. sz. térkép) A közeli Kardoskúti-pusztán lévő Fehér-tó természetvédelmi területével együtt idegenforgalmi értékeit jobban ki lehetne használni a sámsoni műemlék hídnak. Az Alföldön a 19. század elején sorra épültek a kő (tégla) hidak, de napjainkra a híres hortobágyi kilenclyukú híd kivételével alig töltenek be már közlekedési funkciót. Az utakat modern hidakon vezetik át a folyók, erek fölött. A sámsoni öreg hídhoz hasonlót, mely a mai napig betölti funkcióját nem nagyon találni a Dél-Alföldön. (5-8. sz. képek) Legközelebb Óbébánál (Románia), a Porgány-ér fölött vezet át két ugyanilyen kőhíd. A szabadságharc után a Károlyi család uradalmi kertészfalujának számító Sámsont 1877-ben Csongrád megyéből átcsatolták Békés megyéhez. Békéssámson ma 2794 fős település (1995). A falu közvetlenül a Szárazér keleti partján húzódik, bár ma már néhány házsor a nyugati parton is felépült. Az 1970-es évek ár és belvizei súlyos helyzetbe hozták a községet, ezért szükségessé vált, a házak közé befutó ér kiváltása egy, a település nyugati szélén végig futó új csatornával. (9-10. kép) A község központjában az első világháborús emlékmű, községháza, kistemplom környezetében 1996—2000-ben millenniumi kapu, és újabb szobor létesült. ÍV. (Mező)Kopáncs Az Árpád-kori település a Sámson-apátfalvi főcsatornától keletre húzódó nagy kiterjedésű puszta közepén állt. Egykori helyét a mai napig álló temploma őrizte meg. A Kopáncsi-ér által körülölelt templomdombról ma is jól kivehető az egykori bő vízfolyás medre. (5. sz. térkép) Nevének eredetére két magyarázat született. 23 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY 733.