A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról

hogy akadnak ilyen vállalkozók, ilyen bolondok, akik erre adják a fejüket. Nagyon keserves ugyanis az alapokat lerakni. Örült mennyiségű tőkét szükséges előteremteni. Ez csak úgy megy, hogy éjt-nappallá téve dolgozik az ember és a saját céljára egyetlen fillért fel nem használ, hanem visszaforgatja mindet a tőkefelhalmozásra. 9.I.

14 — Régebben a Makóról kimenő 10 ezer tonna fölötti fokhagyma export eredményezett a termelőknek egy normális árbevételt, ami bérkiegészítésnek tökéletes volt. Az utóbbi időkben viszont már csak 3-4 ezer tonna megy ki, ez pedig már olyan kicsi mennyiség, hogy alig hoz valamit a parasztoknak. A csökkenő export mennyiségből 1001 probléma adódik. Az európai piacon ugyanis egy külkereskedő csak meghatározott mennyiség fölött lehet meghatározó, az árakat befolyásoló tényező. — Miért csökkent ilyen mértékben az utóbbi évtizedben az exportálható hagyma mennyisége? — Bevezették az őstermelői igazolványt, adószámot, amitől viszont idegenkedtek a termelők, mert ugye mindenki fél az APEH-tól. Emiatt elkezdték eladni feketén a hagymát az utcán az illegális román felvásárlóknak, akik gépjárművekben tonnaszámra vitték ki Romániába. A termelőnek megérte a románoknak eladni, hiszen azok kevésbé figyeltek a minőségre meg nem kellett dokumentálni a bevételeket. Továbbá csökkent a hivatalosan exportálható mennység a kedvezőtlen időjárás miatt, illetve azért, mert a parasztok nem tudnak normális földhöz jutni, a szövetkezetektől általában háztájiként az őstermelők a rosszabb területet kapják meg művelésre. 9.2. — Ez a tendencia, ami itt 10-12 éve folyik, az pontosan oda vezet vissza, ami a II. világháború előtti zsellér-földbirtokos viszonyra voltjellemző. Akinek esze meg bátorsága lenne, annak sincs pénze arra, hogy önállóan termeljen, ebből törvényszerűen bérmunkás lesz. — Ahogy most Ont hallgatom, teljesen a termelők pártján állva beszél, ugyanakkor az Önök vállalkozása az egyik legerősebb mezőgazdasági cég Makón. Ha a tendencia, amire az előbb utalt, folytatódik, akkor Önök is nagybirtokosok lesznek. — Mi nem leszünk nagybirtokosok soha. Mi nem jól helyezkedtünk 1989 előtt. Itt nagybirtokos az lesz, aki a rendszerváltás előtt is már helyzetben volt. — Önök mégis csak a helyi gazdasági elithez tartoznak, nem? — Nem, itt az elitnek 1000 hektáron felüli földje van, a jól menőknek 400-500. Nekünk meg 70-80 hektárunk van. Annak is jórészét a nagyanyám kárpótlási jegyéből vettük. A nagyszüleimnek volt egy malmuk, amit szétvertek 1949-ben az ávosok. A rendszerváltozás után kárpótlási jegyet kaptunk érte. Ebből vettünk földet. 9.3. — A jövő a családi vállalkozásoké. Három fiunkból már kettő a cégnél dolgozik, nekik akarjuk átadni majd a vezetést. Ez teljesen normális. 14 A nyilatkozó hagymakereskedő.