A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról

9.4. — Makón a kolhozos rendszer kirívóan erőszakos volt. Hiába próbálnak most ilyen termelési és értékesítési szövetkezeteket létrehozni. A parasztok annyira megégették a téeszesítéskor a szájukat, hogy nem hajlandóak belépni sehová. Még mindig félnek a közösködéstől. 9.5. — Amíg a makói dughagymának az önköltsége 35 forint kilónként, addig a német, a lengyel hagymának 8-9. A Jászságban 15 forintért megtermelik a magról vetett hagymát. A makói hagyma a magas ár miatt elvesztette a piaci versenyképességét. Megszűnt az az előnye is az itt termelt hagymának, hogy hűtés és vegyszer nélkül is elállt a következő esztendő májusáig, mert a liberalizált világpiacon minden hónapban megjelenik valahonnan a friss áru. Januárban Dél-Afrikából, februárban Tasmániából és így tovább. 9.6. — Katasztrofális a makói gazdaság helyzete. Az ipari üzemek itt mind leányvállalatok voltak, azokat mind becsukták. A FÉG talán még haldoklik, a többi sehol. Semmi új nem települt; mondja meg nekem valaki, hogy milyen gazdasági beruházás történt itt, amiből a város vagy az itt lakók profitáltak volna? Én nem tudok róla. Ez elképesztő. Ha beszélgetsz boltosokkal, kereskedőkkel, mind arról panaszkodnak, Makón nincs pénz, nagyon szegények az emberek. Ennek ellenére millió rádiótelefon van, és látom, a házakat renoválják, építik. 9.7. — Abban reménykedek, az autósztráda csak elér Szegedig. Ha pedig a megyeszékhely megközelíthetőbb lesz, akkor a multik már csak telepítenek Szegedre egy-egy gyárat. S oda a makóiak is bejárhatnak majd dolgozni. 9.8. — Munkaerőhiány van kétkezi munkásból, de munkaerő felesleg van 40-50 éves érettségizett nőkből. A rendszerváltással együtt bejött ez a számítógépes módszer. Amit valamikor 10 asszony könyvelt, azt most egy adatrögzítő egy gépen 8 óra alatt elvégzi. 9.9. — Szerintem Makón egyetlen jól prosperáló üzletág van, a kocsma. 156 italkimérés is remekül megél a városban. Azt meg kell szorozni 20-25 emberrel, ez a törzsvendégi kör, a postás oda viszi a rokkantnyugdíjat, a szociális segélyt, kinek a jövedelempótló támogatást és egyebeket. Vígan elvannak ott reggeltől estig. 10.1.

15 — Makói vállalatként miként sikerült nyugat-európai piacot szerezniük? — Sokszor meg is vezettek bennünket. Ezekből a harcokból nem mindig nyertesen kerültünk ki, de nem adtuk fel, folytattuk és beilleszkedtünk. Először is Magyarországon a nyugatiak célja — főleg kezdetben — az volt, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb haszonnal távozzanak egy-egy üzletből. Majdhogynem gyarmati sorban levőként tekintettek az országra. Persze nem csak negatív tapasztalatokkal bírunk. Eddig 5 német céggel volt kapcsolatunk. Az első becsapott 15 A megszólaló kftrügyvezető.