A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról

ahogy Dessewffy Tibor szociológus fogalmaz: „A szív, a lélek — és egyesek szerint az agy — dolgai kevésbé megfigyelhetőek és nehezebb róluk számot adni, mint mondjuk a demográfiai változásokról vagy a szavazási viselkedésről."

8 Dessewffy az Oleg Kosevoj Iskola egykori diákjai körében végzett interjús kutatást. Módszertani beszámolójában jegyzi meg: „A kérdőív típusú interjú helyett sokkal termékenyebbnek bizonyult a beszélgetéseket antropológiai szellemben lefojtatni, ahol hallgattuk a monológokat, és kérdéseket tettünk fel ott, ahol ez ésszerűnek látr szőtt."

4 A makói rendszerváltozás koráról folyó kutatásban magam is inkább a kulturális antropológiához kötődő intrerjús megoldást alkalmaztam. Úgy éreztem, a kérdőíves lekérdezés nem megfelelő a mindennapok világának a bemutatására, illetve a különböző közéleti ügyekben megfogalmazott érvek, álláspontok, magyarázatok feltárására. Emiatt is döntöttem az elbeszélő interjúk mellett, amelyek alapul szolgálhatnak majd egy tudásszociológia bázison nyugvó városszociológiai tanulmány elkészítéséhez is. Viták folyhatnak róla, hogy a rendszerváltó időszak, az elmúlt évtized részét képezheti-e a történeti kutatásnak. A levéltári munka nyilván lehetetlen e korszakot illetően. Az oral history, az elbeszélő történelem viszont eszközt ad a kezünkbe. A rendszerváltó „jelenkorral" foglalkozó interjúk egyben forrásteremtő tényezők, hiszen évtizedek múlva a most rögzített beszélgetések komoly segítséget jelenthetnek a történeti alapkutatások elvégzéséhez. Az általam 2001-2002-ben felvett anyag majdan a Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeumába kerül, így adott a lehetőség, hogy a helytörténet számára forrás lehessen. A szociológia-szociográfia és a történeti szemlélet után a harmadik terület, melynek a gondolatiságát felhasználtam: a műfajelmélet egy Magyarországon még kialakulóban lévő darabja, az úgynevezett feature, amely nyilatkozat-montázsokon keresztül egy-egy ügy, jelenség, folyamat jellemző vonását tárja fel. (Wilmont Haacke: „...egy jó feature nem más, mint riport, vagy a valóság riportszerűen összerakott darabkái. Dokumentum-kivonatok, élménydarabkák vannak mozaikszerűen és értelemszerűen egymással összekapcsolva... Egy feature tehát nem más, mint egy állandó összerakós játék a valóságról." Lutz Besch: „Háttéranyagokat, idézeteket, kommentárokat lehet a feature-ban montírozni ahhoz, hogy egy témát különböző oldalakról megvilágítsunk." Walter Homberg: „A feature az elvontat konkretizálja. Az általánost és az egyedit kapcsolja össze, a fogalmat és a képiséget kombinálja. A feature egyedi példákon általános megfigyeléseket és problémákat demonstrál."

5

) A kutatási anyag egy részét featurként állítom össze, mintegy 12 ív terjedelemben, s szeretném könyv alakban publikálni. A kötetben az interjúkban elhangzott történetek, megnyilatkozások, vélekedések alapján bontakozhat ki egy kép a rendszerváltó korszak Makójáról, a helyi társadalom változásairól. 3 DESSEWFFY Tibor: Iskola a hegyoldalban. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest, 1999. 239. p. 4 Uo. 5 Az idézetek SZOKOLI Mónika: Ördögi körök — A feature (kézirat) című tanulmányában szerepelnek.