A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról
A társadalmi struktúra változása a rendszerváltozás utáni Makón című kutatási tervvel pályáztam, s nyertem el 2001-ben a Faludi Ferenc Akadémia tanulmányi ösztöndíját. Munkám kezdetén elméleti alapvetésként határoztam meg a kiindulópontot: a rendszerváltozás utáni Makó egy „sodródó" település; még nem dőlt el, hogy ez a korábban markáns vidéki kisváros végleg leszakad vagy sikerül megkapaszkodnia. E helyzetben a makói oral history fókuszpontjai: a helyi elit gazdasági-közéleti mozgástere, az önkormányzati modell kiépítésének történései, a civil szféra és az egyházak hatása a helyi közügyekre, a helyi nyilvánosság állapota, a sajtóviszonyok változásai, az elmúlt évtized makói konfliktusai, vitái, a helyi közélet szereplőinek személyisége, a városban korábban beszédtémát jelentő ügyek következményei. A kutatás előkészítéseként átnéztem a rendszerváltozás előtti időszak és a 90-es évek helyi sajtótermékeit, a makói térségről készült fejlesztési koncepciókat, önkormányzati ülések jegyzőkönyveit. Ezt követően választottam ki az interjúalanyokat, s határoztam meg a fontosabb témaköröket. Komplexitásra törekedtem az anyaggyűjtés során, minden meghatározó, markáns álláspontot, véleményt, közéleti akaratot fel kívántam tárni, ami a rendszerváltozás utáni Makó politikai-társadalmi struktúráját alakította, formálta, befolyásolta. Kutatási tervemben szerepelt, hogy megszólaltassam a helyi politikai és gazdasági elit tagjait. A helyi politikai eliten a következő kört értettem: a települési képviselőtestület működő tagjait, azon korábbi városatyákat, akik meghatározó szerepet játszottak az önkormányzati munkában, a hivatalban lévő és egykori városvezetők (polgármester, alpolgármesterek, jegyző, tanácselnök, tanácselnök-helyettesek, VB-titkár), a jelenlegi, korábbi országgyűlési képviselők és a pártok helyi vezetői. A kutatás során a helyi gazdasági elit tagjának tekintem a makói vállalatok, szövetkezetek irányítóit. (Mivel nincs Makón kiemelkedő vállalkozói kör, így a megszólaltatandó vállalkozók kiválasztása a véletlen mintavétel alapján történhet.) Célul tűztem ki, hogy interjút készítsek az összes helyi újságíróval, az egyházak, a civil mozgalmak és a sport- és kulturális élet vezetőivel. Személyes tájékozódás alapján továbbá vázlatosan elterveztem, hogy kik azok, akiket nem a társadalmi struktúrában betöltött pozíciójuk miatt, hanem azért keresek meg, mert az adott — a településhez kötődő — személy valamilyen szempontból érdekes, jellemző vagy éppen sajátosan egyéni szereplője a 90-es évekbeli Makónak. Az anyaggyűjtés alatt az interjúalanyok további embereket javasoltak, akiket mindenképpen keressek fel, s kérdezzek meg (hólabda-mintavétel), így a kör újabb és újabb nevekkel bővült. Az eredeti kutatási tervemben az szerepelt, hogy az anyaggyűjtés során kb. 80 interjút készítek el. Ezzel szemben a munka során 114 beszélgetést rögzítettem. Megszólal a kötetben — felsorolásszerűen említve — Makó rendszerváltozás utáni 4 országgyűlési képviselője, 22 önkormányzati képviselő, 7 makói megyei közgyűlési képviselő, 2 jegyző, 3 alpolgármester, a rendszerváltozás utáni polgár-