A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes ekként összegezte: „Alig akadt magyar család, amely a háború rémségeit érintetlenül megúszta volna. Százezrek menekültek nyugat felé, hogy ott újabb szenvedéseknek és megrázkódtatásoknak legyenek kitéve. Lerongyolódtak, lelkileg és fizikailag letörtek és százával hullottak el idegen földön és fogságban. "

7 Az Ex-enemy dípík között nyilvántartott magyarok számáról pontos kimutatások hiányában csak becslésekre, vagy néha egymásnak ellentmondó adatokra hagyatkozhatunk. A nyugat felé menekülők száma az európai hadműveletek befejezésekor 800 ezer és 1 millió közé volt tehető, közülük egyes adatok szerint 1945 júniusában mintegy 400 ezer, és még szeptemberben is több mint 100 ezer tartózkodott a nyugat-európai országokban, nagyobbrészt fogoly- vagy menekülttáborokban.

8 A menekültekről az első hivatalos felmérést 1945. szeptember 30-i dátummal az UNRRA készítette, ebben 122.183 magyar szerepelt. Többségük Németországban (78,5%), illetve Ausztriában (14,6%) koncentrálódott.

9 E szám azonban vélhetőleg jóval alacsonyabb volt a ténylegesnél, hiszen az összeírás személyes bevallás alapján történt, és minden bizonnyal sokan voltak, akik egyéni érdekeik (pl. a hazatoloncolás elkerülése) miatt igyekeztek kibújni az összeírási kötelezettség teljesítése alól.

10 Ugyanakkor azok száma is lényegesen magasabb volt az összeírtnál, akik vissza akartak menni Magyarországra. A Magyar Vöröskereszt ausztriai és németországi kirendeltségeinek összesítő kimutatásából tudjuk, hogy az 1945 közepi nagy repatriálást követően még 1945 szeptembere és 1947 június vége között is az UNRRA nyilvántartásában szereplő adathoz képest majdnem négyszeres embertömeg, mindösszesen 455 ezer magyar (közülük 410 ezer ember zárt szállítmányban, 45 ezer pedig egyénileg) tért haza.

11 A hazatelepítésnek két nagy hulláma volt. 1945 szeptembere és decembere között 214 ezer, majd 1946 januárja és júniusa között újabb 192 ezer ember indult vissza Ausztria és Németország hadifogoly- és menekülttáboraiból Magyarországra. Ezt követően lényegesen lelassult a folyamat, az év második felében már csak 45 ezer, 1947 első felében pedig mindösszesen mintegy 4 ezer ember jutott el otthonába. Az 1947-ben hazatérők nagyobb része azonban már csak egyénileg és csak Ausztriából indulhatott el, többségükben illegálisan, mivel a szervezett hazaszállítást 1946 végén gyakorlatilag teljes egészében leállították.

12 Mindemellett több tízezerre volt tehető azok száma is, akik a szervezett hazatelepítés ellenére továbbra is a nyugati táborokban maradtak. Dr. Máday Béla, a kirendeltségek vezetője szerint ezek nagyságrendje 1946 június végén mintegy 45 ezer főre volt tehető, közülük 15 ezren tartózkodtak Ausztriában, 26,5 ezren Németországban és 3,5 ezren pedig a többi nyugati ország táboraiban.

13 Hasonló adatról tudósított Kótai Zoltán, a III. Vatikáni misszió 1946. január 18-án kineve7 KISBARNAKI FARKAS, 1952.153-154. 8 PUSKÁS, 1996. 75-77., KISBARNAKI FARKAS, 1969. 13., FÜZES, 1994. 32-33. 9 PUSKÁS, 1985. 238-239. 10 Uo. 239. 11 MÁDAY, 1947. 18. 12 Uo. 18. és 20. 13 Uo. 19.