A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

alapján a községi (városi) tisztviselőknél a félhavi fizetést nem haladhatta meg. A karácsonyi segély csökkentése nyilvánvalóan a háború okozta gazdasági nehézségekre vezethető vissza, amely a legnagyobb megpróbáltatások elé állította a társadalom eme rétegét is. Már a háború kezdetén, 1939. elején Magyarország és Németország között meginduló gazdasági tárgyalások során a németek lényegében meghatározták Magyarország szerepét, helyét a német tervekben. A magyar mezőgazdaság feladatait a következőkben jelölték meg: „ ... a korábbinál erősebben a német piac szükségleteihez kell igazodnia." A 40-es évek elején a mezőgazdasági termékek kiszállításainak fokozódása ellenére a németek nem elégedtek meg az úgynevezett feleslegekkel, hanem további áldozatokat követeltek: „a hazai ellátás bizonyos százalékú megszorításával is legyünk segítségükre." Ennek megfelelően 1942. februárjában és a következő hónapokban a kenyérfejadagot napi 20 dkg-ra, a liszt havi adagját 1,6 kg-ra szállították le, ez év nyarára pedig a napi kenyérfejadagot 15 dkg-ra korlátozták. Ennek következtében Magyarország lakossága európai viszonylatban is a legrosszabbul ellátottak közé tartozott.

75 A következő évekre növekedő kiszállítások következtében, nem utolsósorban a hadsereg élelmezése az országon belül élelmezés-ellátási zavarokat idézett elő. Ezek következményeként vetődött föl Szentesen is a Tisztviselő Beszerzési Szövetkezet létesítése. Egy 1943-ban kiadott miniszteri rendelet értelmében a városokban engedélyezve lett a tisztviselők beszerzési csoportjának a megalakítása. A kormány ezzel azt kívánta elérni, hogy a nehéz beszerzési viszonyok mellett „a háborús munkateljesítés által igen igénybevett tisztviselőket mentesítsék a beszerzéssel járó utánjárástól." A beszerzési csoport megalakításával minden közhivatalban egy-két tisztviselőt szándékoztak megbízni azzal, hogy a többi tisztviselő társa részére a szükséges különböző élelmiszereket, tüzelőanyagot, ruházati és más cikkeket beszerezze, legnagyobbrészt uradalmakból, vagy egy-két nagyobb termelőtől vásárolja meg a kapható élelmiszereket. így a többi tisztviselő nyugodtan dolgozhat, mert a megbízott által nagyban beszerzett áruk átvétele a többi tisztviselőtől már nem von maga után nagyobb időveszteséget. Több környékbeli városban — írja a Szentesi Napló 1944. januárjában —, már meg is alakították a beszerzési csoportokat. A tisztviselői beszerzési csoport felállításával — jelentette ki dr. Kanács Nagy Sándor polgármester — több ízben foglalkoztak, azonban eddigi megvalósítására nem nagyon volt szükség Szentesen, mert azokat a cikkeket, amelyeknek beszerzését a csoport feladatává kellett volna tenni, azokat vagy egyáltalán nem lehetett megkapni — mint például a tűzifát —, vagy pedig az egyes intézmények külön-külön be tudták szerezni tisztviselőik részére. 1944 elején elvileg előtérbe került a csoport létrehozása, főleg textiláruk, zsír, hús, illetőleg tüzelő beszerzésére. Hogy e csoport gyakorlati megszervezésére Szentesen pontosan mikor kerül sor, az „... a helyzettől függ" — jelentette ki a polgármester.

76 Az említett lap februárban közölte, hogy Budapesten a legutóbb megtartott főispáni értekezlet egyik fő tárgysorozati pontja volt a közalkalmazot74 Szentesi Napló 1943. december 17. sz. 75 BEREND T. Iván-SZUHAY Miklós: i. m. 259-261. 76 Szentesi Napló 1944. január 29. sz.