A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

1935. szeptemberében a városi főügyész, az iparügyi tanácsnok és az adópénztárnok kérelmezték, hogy 1936. január 1-ével nyugdíjazzák őket. A képviselőtestület a szeptember 13-i közgyűlésen a polgármesteri javaslattal szemben 24 szótöbbségi szavazattal Böszörményi Jenő városi képviselő indítványát emelte határozati erőre. Kimondta, hogy nem a rendelkezésekkel akar szembekerülni, sem az ifjúság érdekeit nem szándékozik sérteni, de a város gazdasági helyzete miatt a nyugdíjazást egy év időtartamra leveszi napirendről, mert a nevezett tisztviselők nyugállományba helyezése 3-4 %-os pótadót jelentő többlet kiadással járna. A nyugdíjazások pillanatnyi elhalasztása is hitelt érdemlően mutatja, hogy a gazdaság, a város háztartása még szorongatott állapotban van, s a város adózó polgárait sem lehet már további pótadókkal terhelni. Ez pedig kedvezőtlenül hatott vissza a tisztviselők helyzetére, főleg a fiatal diplomások elhelyezkedését gátolta. A szóban forgó nyugdíjazásokkal kapcsolatban a testület október 18-i ülésén dr. Cicatricis Lajos városi képviselő azt indítványozta, a város közgyűlése terjesszen kérelmet az alispánhoz, ha a nevezett állások nyugdíjazás folytán megüresednek, addig pályázatra ne hirdesse meg, míg a városnál az új „normál státuszt" meg nem állapítják, s a racionalizálást keresztül nem viszik. Az önkormányzat az indítványt elfogadta

26 Az, hogy a fenti nyugdíjazásokat ideiglenesen felfüggesztették, nem jelentette a teljes leállítását. Ugyanezen a tanácskozáson a közgyűlés tudomásul vette, hogy dr. Nagy Sándor jogügyi tanácsnokot 38 évi szolgálat után, havi 384 pengő nyugdíjjal, 18 pengő családi pótlékkal —, amely a feleség után járt B. Gy. — és 80 pengő 90 fillér lakáspénzzel 1936. január l-ével nyugdíjazzák.

27 Az 1936. május 1-i rendkívüli testületi ülésen pedig az elnöklő polgármester helyettes bejelentette, hogy dr. Négyesi Imre magyar királyi kormányfőtanácsos polgármester kérelmet adott be, hogy 1936. szeptember 1-i hatállyal nyugdíjba vonulhasson, s addig is szabadságot engedélyezzenek számára. A felmerülő viták ellenére a képviselő-testület a kérelemhez hozzájárult, és dr. Négyesinek havi 510 pengő és 60 fillér nyugdíjat állapított meg.

28 Akár a jogügyi tanácsnok, akár a polgármester nyugdíját nézzük ezekből a pénzekből már gondtalan nyugdíjas éveket lehetett anyagilag élvezni. A pénzügyi tanácsnok havonta a kiegészítésekkel 482 pengő 90 fillért kapott kézhez, s ez a nyugdíj 1936 márciusában közel 29 mázsa búza — 1 mázsa búza ára ekkor Szentesen 16,70 P.

29 árával volt egyenlő. A polgármester havi 510 pengő 60 fillér nyugdíja miután a búza ára 1936 októberére mázsánként 13 pengő 60 fillérre ment le,

30 3 7,5 métermázsa búza árának értékét tette ki. Ilyen nyugdíjak mellett már kitűnő háztartást lehetett vezetni, amikor az alapvető élelmiszerek közül a következő árak voltak Szentesen: 1 kg. kolbász 1,60 P., 1 kg. zsír 1,80 P., 1 kg borjúhús 1,20 P., 1 kg sertéshús 1,- P. és 1 kg marhahús 90 fillér.

31 25 CSML. SzL. Szentes v. Közgy. jkv. 1935. 159/kgy. sz. 26 CSML. SzL. Szentes v. Közgy. jkv. 1935. 196/kgy. sz. 27 CSML. SzL. Szentes v. Közgy. jkv. 1935. 197/kgy. sz. 28 CSML. SzL. Szentes v. Közgy. jkv. 1936. 106/kgy. sz. 29 Csongrádmegyei Hírlap 1936. március 31. az. 30 Csongrádmegyei Hírlap 1936. május 25. sz. 31 Csongrádmegyei Hírlap 1936. május 17. sz.