A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
MEDGYESI Konstantin: Zadravecz tábori püspök és Szeged-Alsóváros harangünnape
ván püspököt vette tollára. Nemcsak, hogy tollára vette, de úgy állította be a főpapot, mint aki meghitt baráti viszonyt folytatott Löw rabbival, sőt kinek ő többször atyai tanácsát is kikérte. Természetesen ez a cikk nem maradhatott visszhang nélkül, s nemcsak azért, mert hogy szegedi lapból indult a támadás, de ama szoros és belső kapocsnálfogva is, mely Szegedet István püspök magas személyéhez fűzi. Indokolt és érthető, ha Szeged keresztény társadalma sorompóba áll, s a legelszántabban védekezik a kereszténygondolat zászlóvivőjének: István püspöknek meggyanúsítása és nyilatkozatainak elferdítése ellen. István püspök ügye ma az egész keresztény társadalom ügye is és érthető, ha a Szegedi Napló cikkére az egész keresztény magyar társadalom feljajdul, mert érzi az új képrombolás célzatát. ^ 66 A Szegedi Új Nemzedék hírként közölte, hogy az Ébredő Magyarok szegedi választmánya is megtárgyalta az ügyet, s a testület közleményében megállapította: a Szegedi Napló „magát a keresztény nemzeti társadalmat is sérti, s így ennek megtorlása az egész keresztény nemzeti társadalom kötelessége. J * 7 Az Ébredő Magyarok kezdeményezésének nem lett következménye. Az eset azonban egyik érzelmi előzménye lehet a Szegedi Napló 1922. évi megszüntetésének. Úgyszintén a Szegedi Új Nemzedék június 1-jei száma közli Zadravecz tábori püspök nyilatkozatát az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ügyben. Zadravecz kifejtette, a Szegedi Naplóban megjelent közlemény „tényleg nem egyéb, mint a zsidó sajtó tudatos és célirányos ferdítése, mely a ferdítésen kívül határozott valótlanságot is tartalmaz. A püspök részletesen elmesélte, miként fogadta a várpalotai zsidó küldöttséget, s hogy a csoport szónoka vetette fel beszédében Löw rabbi ügyét. Zadravecz erre válaszul jelentette ki, hogy mivel 6 évig tartózkodott Szegeden, ezért ismeri az öreg rabbit, aki többször is gratulált neki ellenforradalmi beszédeihez, de atyai tanácsot soha nem kért tőle, s nem felel meg a valóságnak az sem, hogy bizalmas baráti viszony lett volna közöttük. Mint a tábori püspök fogalmazott „a küldöttséget megnyugtattam, hogy Magyarországon nem akasztanak fel minden zsidót. Tehát bízzák nyugodtan Löw Immánuel sorsát a fíiggetlen és pártatlan magyar bíróságra. ,j69 Elmondása szerint ezzel zárult a küldöttség fogadása. A nyilatkozatban Zadravecz cáfolta, hogy Horthy kormányzónál szót emelt volna Löw mellett, „merő koholmánynak" nevezte az ezzel kapcsolatos Szegedi Naplóban közölt értesülést. Zadravecz István a tábori püspökségről való lemondatását (1927) követően megírta az 1919 és 1927 között vele történt események történetét. A memoár végszavában 1929-ben veti papírra a következőket: „Nem azért írtam meg, hogy sajtó alá rendezve ártsak vele a még élő embereknek /.../ Csak az Igazság kedvéért írtam meg mindezeket. Könyv e keservekből sohasem lesz. Nem akarom, hogy az legyen. " 10 Zadravecz valóban nem kívánta megjelentetni a visszaemlékezést, így őszintén beszélhetett a múltról. Az egykori tábori püspök a memoárban elismerte, hogy Löw ügyében valóban eljárt Horthynál: „A nagy port vert kormányzósértési perben bizo66 Szegedi Új Nemzedék. 1921. június 1. 1. p. 67 Uo. 68 Uo. 69 Uo. 70 Páter Zadravecz titkos naplója. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1967. 295. p.
