A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

FÁRI Irén: Polgári villák Szatymazon a 19. század végén

kezesektől. A pihenés, szórakozás céljait szolgálta. Az épület szabadon áll, nem kapcsolódik hozzá melléképület. Gazdasági tevékenység a közelébe, vagy mellé, — de nem közvetlenül hozzá — épített kapásházban folyt. A nyaralók előképei a nemesség által a 18-19. században kiépített vidéki kúriák lehettek, mivel a villaépítészetnek Magyarországon nem voltak kialakult hagyományai. Az a polgári réteg, amely a nyaralókat építette érzelmileg a vidéki nemesi életforma külsőségeihez vonzódott, azt másolta.

3 így a villák alaprajzi elrendezése a klasszicista kúriák egyszerű, téglalap alaprajzú, egysoros beosztását követik. Az általunk számba vett földszintes, legfeljebb egyemeletes épületek kevés lakóhelyiséget foglalnak magukba, szerkezetük kiegyensúlyozott, egyszerű, célszerű elrendezést követnek. A nagyobb épületek általában öt- hat osztásúak, itt két sorban helyezkednek el a helyiségek, homlokzatuk előtt többnyire fedett tornác fut végig. A szerkezeti azonosságok mellett az épületekre a változatos külső kiképzés jellemző. Nyaralóövezetek a dinamikusan fejlődő települések vonzáskörzetében alakultak ki, elsőként Pest- Buda környékén a budai oldalon, majd több vidéki város körül, főként a Dunántúlon.

4 Sajnos, a vidéki villaépítészet kevéssé föltárt és dokumentált, így részletes összehasonlításra nincs alkalmunk. A fatornácos, fűrészes ornamentikával díszített, faoromzatos, un. „svájci" típusú nyaralók az 1850-es években tűntek föl először a budai hegyvidéken, számuk a század végén szaporodott meg. Szatymazon is található faoromzatos, fűrészelt deszkamunkával díszített nyaraló, amely az 1880-as évek végén, az 1890-es években divatos fürdő és üdülőhelyek stílusában épült.

5 Tetten érhető, hogy a hasonlóság az itteni építtetők tudatos választása eredményeként született meg. Szeged környékén nemcsak Szatymazon épültek nyaralók. A Csongrád Megyei Levéltárban Szeged város építési iratai között az 1880-as évek elején található nyári lakház, vagy kerti pavilon építésére vonatkozó kérelem, a szegedi árvíz után Szegedhez csatolt újszegedi oldalon fatornácos vagy favázas szerkezettel. Ezek közül ma már egyik sem létezik.

6 Szatymazon a favázas szerkezettel épült villák közül az utolsót, egyben a ma is álló egyik legszebbet Csányi János szegedi építőmester építette saját családja számára, az első világháború kitörése előtt készült el, bár — az eredeti terveknek megfelelően — sohasem fejezték be. Az első kérdés ami fölmerül, mennyi úri villa volt Szatymazon, ill. mikor is épültek ezek. Lugosi Döme 1910-es szegedi útmutatójában — valószínűleg erősen túlozva — 150 látványosságként számba vett nyaralóról ír, de csak 10-et nevez meg. Az író családja is villatulajdonos volt Jánosszálláson,

7 így közvetlen tapasztalata volt a 3 RÉV 1983. 32. 4 KELÉNYI 1980. 35. 5 KOSA 1999. 6 1881-ben Rosenbaum Adalbert Králica 20.- a 20 éves bérföldjén akart nyári lakházat építeni fűrészelt ornamensű verandával. 1882-ben Pillich Kálmán a Temesváry utcában három rendbeli favázas nyaralót akart építeni, az egyik el is készült, mivel két évvel később lakhatási engedélyt kért. 1883-ban Varga Antal Králicaza 30. kért favázas, fatornácos nyaralóra engedélyt. Az újszegedi nyaralóépítések feldolgozatlanok.