A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában

ték, hogy a feje tetejére állt világban csak a munka és a szegénység maradt ugyanakkora. Terjedtek a hírek és álhírek, hogy éjszaka melyik gazdát vitte el az AVH. és hogyan kínozta meg őket. A gazdák megtörten végezték munkájukat. Kialakultak védekező módszereik. Rejtekhelyet kellett találni minden értéknek a föld alatt, falban, vagy házon kívül. Pl.: Aratás után a földeken elásták a vetőmagot, mert a tanyából minden szem gabonát elszállítottak, vagy a tiltott élő állatot olyan családnál kellett elhelyezni, ahol nem jelentek meg nap, mint nap a végrehajtók. Pusztaszer különösen sok szomorú történetnek volt a tanúja, számos gazda került kuláklistára, hiszen egy generációval előbb vásárolták meg a kecskeméti földeket. Még a nagyapa, apa éberen figyelte a gazdálkodás menetét, s akik emelt fővel viselték a háborús emlékeket, most összeomlottak és a temetőben gyorsan szaporodtak a sírhalmok. A mindenkori törvényeket maradéktalanul betartó, tisztességben megőszült Festő Hegedűs Gergely (1875-1960), két évig a harctéren küzdött, súlyosan megsebesült, hazatérve közel 200 holdon gazdálkodott. 1936-ban a község bírájává választották, a gazdakör alapítója és elnöke is volt. (5. fotó) Az új rendszer őszülő halántékkal találta és kétségbeesetten teljesíteni akarta a mindig több-több adót, amit folyamatosan kivetettek rá, már kecskeméti ingatlana is ráment. Fiatal felesége erős kézzel őrködött a család felett, nevelte az öt gyermeket, szervezte a gazdasági munkákat.

7 Egy iskolai szülői értekezlet szolgáltatott ragyogó alkalmat arra, hogy ezt az erős fogaskereket kiemeljék a gépezetből. Az iskola állami tulajdonba vételekor még nem volt semmi baj, de amikor elkezdték levenni a keresztet, hogy a címert tegyék a helyére, a szülők közül jó páran felhördültek és hangos szóváltásra került sor. A hatalomnak kapóra jött ez az incidens és a jelen levők közül Magony Józsefet, Dékány Máriát, Csorba Antalt, Festő Hegedűs Gergelynét és a falu papjak Karácsonyi Guidót — börtönbüntetésre ítélték. A gyerekek nagyszülőkhöz kerültek. Két év alatt, míg az anya jó társaságban grófnők, bárónék között raboskodott, a gazdaság leromlott, elnéptelenedett, az állatok elfogytak, egyre nehezebb volt kifizetni a terheket. Az akkor 15 éves Julianna lépett anyja nyomdokaiba és felvállalta a háztartás vezetését, apját kímélvén eljárt a hivatalos ügyekben, ő jelent meg minden este a tanácsházán beszámolni a napi munkákról. Elmondása szerint szánalmas látvány volt amint a megfáradt idős emberek nap-mint nap szerszámaikra támaszkodva, vagy bakon ülve bóbiskoltak várakozván a tanácstitkárra, aki hol jött, hol nem. Gyakran éjjel 11 óráig is vártak rá. A volt bíró belátta, hogy itt már törvénynek, jognak nyoma sincs. A kocsmából harsogtak a durva rímek: „Festő Gergely öreg kulák nem ment el szavazni, inkább elment a kocsmába ottan pipázgatni" Az újságban éktelenkedett a következő cím: „Festő Gergelyné pusztaszeri kulákasszony tisztabúza kenyérrel etette a disznókat. Gúnyos megjegyzést vitt a szél a kapa fölött görnyedő emberhez: „Nézd az öreg kulák, hogy kapál...!" Plakáton kiragasztott gúnyrajzon ismert önmagára. Festő Gergely összetört, de mint a kristály ellenállt. Egy alkalommal már két kocsit teleraktak a holmijaikkal, hogy elszállítsák a családot valamelyik szánal7 Fekete Julianna 1912-1992 8 Szabadnép 1955.