A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában

mas tanyába, amikor a kilakoltatókat megfutamította az idős ember hadonászó görbe botja. Egy kis ideig mintha békén hagyták volna őket, de 1957-ben négytagú bizottság jelent meg és a zaklatás újra kezdődött. Lehetetlenné tették az életüket. Julianna még a rádiónak is írt, és az ő közbenjárásukra 10 holdat meghagytak volna nekik, de Festő Gergely nem hajlott. Ezek után karhatalmisták jelentek meg és fizikai erőszakot alkalmazva a rossz Halmágyi tanyába vitték volna a családot, de ők inkább elköltöztek a feleség szüleihez Pálmonostorára. Festő Gergely többé földműveléssel nem foglalkozott, felesége Fekete Julianna varrásból tartotta el a családot.

9 Kálmán Mihály 100 holdas nagygazda személyes holmiján kívül mindenét lefoglalták beleértve a bort is a kamrában. Kálmán László családjával Kecskemét re menekült. Kálmán Dezsőt koholt váddal miszerint rongálni akarta a nép vagyonát, ugyanis csépléskor vasat „találtak" az asztagban — börtönre ítélték. 10 Gyurász Jánost (sz.: 19..)- miután a számára kimért területen talált hiányos ricinust a Tsz elnök szóbeli engedélyével leszántotta (aki később ezt a szemébe tagadta) elítélték a köztulajdon veszélyeztetése miatt. 5 hónap börtönbüntetést kapott, sőt az apját is börtönbe zárták, mert nem ügyelt eléggé a fiára Beszolgáltatás nem teljesítésért a tekintélyes mennyiségű földekkel rendelkező Hatvani János, Hatvani Mihály, Hatvani Pál is a börtönök lakója lett.

11 Savai János balástyai családban látta meg a napvilágot 1906 június 20-án.

12 A 17 hold szerény életszínvonalat biztosított a rövid idő alatt öttagúvá növekedett családnak, ennek ellenére mégis fontosnak tarthatták, hogy az egy szem fiú, iskolába járhasson. A négy elemi után Szegeden elvégezte a négy polgári iskolát, de ha ébredtek volna is nagyra törő vágyai gyorsan el kellett felejtenie azokat, hiszen az első világháborúban eltűnt az édesapa, és az álmokat kergető kamasznak hirtelen családfenntartóvá kellett válnia. Kemény munka közben érett férfivá, észre sem vette, már harminc éves lett. Házasságba érett fejjel meggondoltan lépett a pusztaszeri Nagy Margittal, (1907-1996) aki élete végéig jóban-rosszban kitartott mellette, és két fiúgyermekkel ajándékozta meg. Apósa — Nagy Gergely (1875-1962) hajlott korban, belefáradt a gazdálkodásba és árendába adta vejének 48 hold gyenge minőségű földjét (3 aranykorona) Pusztaszer T. 391 számú tanyájával (jelenleg 490), ő pedig kisteleki házába költözött. Savai János 1936-tól kezdett gazdálkodni a sáregyházi halom tövében. Felmérte lehetőségeit, és hatalmas terveket szövögetett. Elsajátította az ezüstkalászos gazda tanfolyamon hallottakat és hazatérve fokról- fokra kezdte megvalósítani 9 Papp Jánosné Festő Hegedűs Julianna szóbeli közlése alapján. 10 Gyurász János szóbeli közlése alapján 11 Gyurász János szóbeli közlése alapján. 12 Savai János 1906-1978