A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ZOMBORI István: A Szegedi Múzeum Történelmi Képtára

itt világosan megfogalmazza a szempontokat, nevezetesen azokat a polgármestereket, illetve jeles személyeket kell megörökíteni, akik Szeged város történetéhez kapcsolódnak. Ugyanezt 1892. január 5.-i, a Tanácshoz intézett levelében úgy fogalmazta meg, miközben utalt a már elkészült 13 arcképre, hogy „a város történetében históriai nevet szerzet egyének sorából" valók az elkészített képek ábrázoltjai. Ugyanezen levélben említi, hogy elkészült már Kiss Dávid portréja, továbbá meg kellene rendelni báró Pulcz Lajos, Vadász Manó, Osztróvszky József, Dáni Ferenc és Szluha Ágoston képeit is.

8 Nem minden esetben áll rendelkezésünkre a képtár számára készülő festmények beszerzéséről pontos okmány, de kétségtelen, hogy különösen a Városi Múzeum ránk maradt iktatókönyvében számos olyan iratra, levelezésre utaló bejegyzést találunk, amelyek Reizner ez irányú aktivitását jelzik. Ezt azért is szeretnénk hangoztatni, mert az itt szószerinti közlésre kerülő, Reizner által összeállított első leltárkönyv a Történelmi Képtárról, az egyes képek kapcsán olyan hivatkozási számokat közöl, amelyek azonosak az iktatókönyvben szereplő hivatkozási számokkal. Mindez egyúttal azt is jelzi számunkra, ami egyébként Reizner egész múzeumigazgatói (és természetesen könyvtárigazgatói) tevékenységét jelzi és áthatja, hogy állandó küzdelemben állt a városi vezetés szűkmarkúságával. Minden egyes tételhez engedélyt kellett kérni, ezek fontosságát és szükségességét részletes levélben indokolni és számos olyan dokumentum is a rendelkezésünkre áll, konkrétan a Történelmi Képtár létrehozása kapcsán, de az egész könyvtári, múzeumi gyűjtőtevékenységgel, működéssel kapcsolatban, amely jelzi, hogy az említett pénzkérések, jelentések szigorú és gyakori pénzügyi és egyéb ellenőrzéssel jártak együtt a városi vezetés részéről. Az iktatókönyvből tudjuk, hogy 1891. január 13-án megkeresték Vigh Gyula uradalmi mérnököt, hogy Dugonics András egykori polgármester arcképét engedje át a múzeumnak, vagy engedje, hogy lemásolják.

9 Ugyanezen a napon Hering Zsigmond soproni ügyvédet is megkeresi levélben a báró Babarczy családról való adatok ügyében.

10 Ezt követően az 189 l-es év iktatókönyvben szerepeltetett összesen 117 tételének mintegy harmada, több mint 40 tétel a képtárral kapcsolatos: családok, személyek megkeresését tartalmazza, illetve azok válaszait is, ami mutatja Reizner rendkívüli aktivitását.

11 Ezek között természetesen olyat is találunk, mint a 47-es számú bejegyzés 1891. március 6-án, amikor Pulszky Károly az Országos Képtár igazgatója értesíti Reiznert a Babarczy Antal és Babarczy Imre alispánok képei ügyében tett lépéseiről. Mindez megerősíti a fentebb tett megjegyzésünket arról, hogy Reizner tudományos tevékenysége, múzeumi gyakorlata és a Történelmi Képtár létrehozására irányuló tevékenysége során is teljes egészében a legmagasabb szintű országos szakmai kapcsolattartás, a legigényesebb színvonal figyelembe vételével igyekezett a szegedi gyűjteményt összeállítani. 8 Uo. 2/892. 1892. január 5. 9 Iktató 1891/13. sz 10 Uo. 1891./14. sz. 11 Iktató 1891., 13, 14, 16, 17, 18, 20, 21, 22, 25, 26, 30, 31, 37, 38, 40, 44, 46, 47, 54, 55, 58, 66, 68, 69, 70, 71, 73. 74, 78, 79, 82, 84, 85 86, 88, 89, 90, 91, 93, 94, 95, 101 és 117.