A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ZOMBORI István: A Szegedi Múzeum Történelmi Képtára

Reizner aktivitása ha kisebb mértékben is, de a jeles személyek portréinak beszerzése ügyében később is megfigyelhető. A már említett iktatókönyv 1892-ben további levelezést tartalmaz erre vonatkozóan. 12 Reizner tevékenységét a képtár ügyében a továbbiakban még 1893-ban is tapasztalhatjuk. Itt az iktatókönyv több bejegyzése közül a 42-es számút emelném ki, amely 1893. október 18-án kelt és a Tanács 27037 számú végzésére hivatkozva a múzeumi Történelmi Képtár naplójáról és leltáráról szól, annak bemutatása és annak felülvizsgálata érdekében hozott határozatot.

1 Csökkenő mértékben, de még 1894-ben, 1895-ben és 1896-ban, illetve 1897-ben is találunk az iktatókönyvbe idevonatkozó iratokat.

14 Mindezek azt jelzik, hogy a Történelmi Képtár létrehozása Reizner részéről az 1880-as évek végén jelentkezett akut módon és a képtár felállítása 1890-93 között zajlott le. Ennek a munkának a lezárultát, illetve a tevékenység javarészének elvégzését jelzi, hogy Reizner 1892. őszén önálló füzetet nyit a Történelmi Képtár anyagának leltárkönyveként. Jelen tanulmányunknak fő forrását ez a leltárkönyv képezi. Nyilvánvaló, hogy a városszerte megmutatkozó érdeklődés, a Tanács által a képek beszerzésére fordított összeg és a többé-kevésbé ismert ábrázolt személyek miatt is a Történelmi Képtár iránt nagy volt a figyelem. Mindez együttesen eredményezte, hogy Reizner 1892. szeptemberében önálló naplót fektetett föl a gyűjtemény nyilvántartására. Ez nemcsak az esetleges ellenőrzések számára történő áttekinthető nyilvántartást tette lehetővé, hanem egyúttal azt is jelezte, hogy az összegyűlt anyagot Reizner ha nem is lezártnak, de egy olyan egésznek tekintette, amely már megérett arra, hogy önálló gyűjteményként kerüljön nyilvántartásra. A Reizner által saját kézzel megnyitott és hosszú éveken át vezetett Önálló, (amelynek mérete 37,3><26,5 cm) 56 oldalas füzet, amelyet eredetileg önálló kötetként kezeltek, azonban amikor 1902-ben az önálló képzőművészeti leltárkönyv vezetésére sor került, akkor (pontosan nem tudjuk, mikor) ezt a füzetet belekötötték a nagy méretű leltárkönyvbe, ahol a mai napig található a 144-145. oldal között.

15 Az 56 oldalas történelmi képtári napló javarészt Reizner munkája és a címlapon ezt jelzi is: „A Szeged városi Múzeum Történelmi képtárának naplója. Szerkesztette Reizner János f. 892. évi szept. okt. havában. " Ez azt jelenti, hogy Reizner az összegyűlt anyagot viszonylag rövid idő alatt vezette be ebbe a füzetbe. Minden különösebb értékelés, bevezetés stb. nélkül l-es számozástól kezdve találjuk a különböző leltári tételeket, amelyek a címben jelzett szeptember-október hónapot követően nyilván a következő időszakban készültek, egészen 1894. február elejéig. Mivel külön dátum az egyes helyeken nem szerepel, de a 82-es tétel után találunk egy más kéz által odavezetett bejegyzést, amely szerint a városi tanács megbízásából egy négy tagú ellenőrző bizottság tekintette át az addigi anyagot. Ezzel a bejegyzéssel igazolták, hogy 1894. február 4-én az ellenőrzés folyamán az ott lévő dolgokat he12 1892., 2, 3, 8, 12, 17, 18, 19. 21, 36, 37, 38, 39. 13 Iktató 1893., 42, a jelzett év további ide tartozó hivatkozásai: 1, 25, 26, 30, 33, 35. 38, 47 és 48. 14 1894. 4, 5, 13, 1895. 8, 19, 23, 1896. 34, 1897. 16, 22, 26. 15 Lásd ZOMBORI I. 1999. 182.