A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ERDÉLYI Péter: Makay Lászlónak, Csongrád jegyzőjének és könyvtárának rendhagyó sorsa a 19. század derekán

tak könyvespolcán. Feltételezhető, hogy ezeket a Széchenyi műveket akadémiai szolgálataiért közvetlenül a szerzőtől kaphatta, bár erre utaló adataink nincsenek. A történeti munkák közül mindenképpen ki kell emelnünk a korszakban legszínvonalasabbnak tartott monográfiákat: Szilágyi Sándor 1850-ben megjelent A magyar forradalom története 1848-1849 című művét; Horváth Mihály Magyarország történetét és a krími háborúról írt összefoglalókat. Kedvelt olvasmánynak számítottak az idő tájt a Makay könyvtárában is fellelhető útikönyvek, közöttük is a legismertebbek: Szemere Bertalan Utazás külföldön című könyve és Tóth Lőrinc hatkötetes úti tárcája nyugat-európai élményeiről. A hazai föld leírását Fényes Elek munkái képviselik a gyűjteményben. Szép számmal találhatunk nyelvkönyveket, nyelvtanokat és szótárakat is könyvtárában. A német, a latin, az olasz és a román szótár valószínűleg nemcsak dísze volt Makay lakásának, hanem ezek segítségével olvashatta az olasz Bibliát és az olasz barokk óriásait, Tassót és Ariostót. Nyelvi igényességét szolgálhatta a nyelvújítás eredményeit rögzítő Újított szavak szótára; a jogi szaknyelv fejleményeit a Fogarasi-féle Műszótárral követte. Közel félszáz különböző témájú képeskönyv és kalendárium színesítette még könyveinek sorát. Ezeket rendszeresen megvásárolta valószínűleg Pesten, ahová gyakran felutazott feleségével. Kevés természettudományos könyve volt, azok is elsősorban tankönyvek. Viszont jótékonyan segíthették Makay gazdálkodását (kis területű szőlője volt

10

) Légrády László szőlőfajtákról szóló munkája és Balásházy János alapművei. A könyvállomány teljes feltárása igen nehéz feladat, elsősorban azért, mert általában nem pontos címleírások szerepelnek a lajstromokban, csak az azonosítást pillanatnyilag segítő, több esetben rövidített címváltozatokat írták le; gyakran a szerzők nevét sem rögzítik, helyenként a cím leírása is olvashatatlan, így szinte lehetetlen az értelmezésük. E nehézségek ellenére a könyvlista kiválóan alkalmas arra, hogy bizonyítsa: Makay László olyan vidéki értelmiségi volt, akinek lételeme az olvasás, aki a vidéki elszürkülés helyett a naprakész műveltséggyarapítást választotta, és ezzel példát adhatott munkatársainak, ismerőseinek az igényes értelmiségi létről. Mindezt látszik alátámasztani az is, hogy minden könyve a kikiáltási ár felett kelt el az árverésen. Tanítók, városi tisztviselők, kereskedők vásárolták meg őket, ötvenhatan. Hogy a könyveknek is sorsuk van, annak egyik legfontosabb dokumentuma az árverési jegyzőkönyv, mert minden egyes könyv után ott szerepel a vásárlója. Makay könyvei közül legtöbbet — 31-et — Fábián Károly igazgató tanító vett meg húszegynéhány forintért. Szépirodalmat, nyelvészetet, jogtudományt és a Pesti Hírlap három évfolyamát. Ugyancsak érdekes Virter Lajos plébános vásárlása, aki Makay könyvszekrényén túl megszerezte a Széchenyi-műveket, az olasz Bibliát és a Vegyesházassági viták című joggyakorlati könyvet. Bagi Gerő pedig, aki az országos és regionális lapokat tudósította a Csongrádon történtekről, Ma10 Makay szőlőjének nagysága 1137 négyszögöl (egy kishold) volt, amit 1860-ban a szolgabíróság árveréssel 48 forintért egy évre haszonbérbe adott Piroska Istvánnak. Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára, Csongrádi Cs. Kir. Vegyes Szolgabírójának iratai - Polgári Peres Iratok, 3091/1859.