A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ERDÉLYI Péter: Makay Lászlónak, Csongrád jegyzőjének és könyvtárának rendhagyó sorsa a 19. század derekán

Viszont ennek az árverési jegyzőkönyvnek hallatlan értéke, hogy Makay könyveinek címét, íróinak nevét is tartalmazza, s ezek alapján sokféle információt szerezhetünk egy hányatott életű közember-értelmiségi olvasmányairól és a könyvek további sorsáról (5. sz. melléklet). Ebben a közel négyszáz kötetben benne van tulajdonosuk élete. Ha elkészítjük téma szerinti statisztikájukat, akkor gyűjtőjük, forgatójuk érdeklődési irányai is elénk tárulnak. Eszerint a magyar, latin és német nyelvű könyvek fele szépirodalom, hetven jogi munkát is találhatunk közöttük, s számos történeti tárgyú mű mellett útleírások, földrajzi kiadványok sorakoztak még könyvszekrényében. A könyvstatisztika sereghajtói a természettudományos és a gazdálkodással kapcsolatos kötetek. Ez is bizonyítja: Makay igazi humán- értelmiségi volt. Könyvtárának szépirodalmi műveit szemelgetve megállapíthatjuk, hogy azok méltán reprezentálják a 19. század első felének magyar irodalmát. Valószínűleg akadémiai munkálkodásának köszönhető, hogy hozzájuthatott a könyvek többségéhez, de a későbbiek során, az ötvenes években is — vásárolt az új termésből, elsősorban Jókait, aki tíz kötetével vezeti a könyvtári rangsort, majd őt követi báró Jósika Miklós az Abafival, Az utolsó Báthoryakkal és a Nagyszebeni királybíróval. Igen széles a választéka Vas Gereben és Pálffy Albert műveinek is. Egy-egy könyvükkel vannak jelen a gyűjteményben: Petőfi, Arany, Teleki László, Vörösmarty, Eötvös József, Tompa Mihály és még sokan mások a második vonalból.

9 De ott találhatjuk díszes köteteit Kölcsey, Kisfaludy Sándor és Károly minden munkáinak is. Az Uránia, az Athenaeum és a Figyelmező évfolyamai jelzik, hogy tulajdonosuk igen szoros kapcsolatban állt a '30-as '40-es évek irodalmi életével és mozgalmaival. A színházi világhoz való kötődését igazolja a Külföldi játékszín, az Eredeti játékszín és a Nemzeti Színház emlényének, valamint a Magyar Tháliának egy-egy kötete az elárverezendő könyvek között. A régebbi magyar irodalmat csak Zrínyi, míg a világirodalmat Homérosz, Ariosto, Tasso, Heine, Dumas és „bizonyos" angol regények képviselték a könyvállományban. Az esztétika iránti érdeklődésére utal, hogy Greguss Ágoston A szépészet alapvonalai című munkája is szerepel a jegyzékben. A szépirodalom után a törvénytárak és a jogtudományi könyvek száma a legnagyobb. Ezek egyikére-másikára — mint az oppidum jegyzőjének — általában szüksége lehetett a mindennapok gyakorlatában. Feltételezhető azonban, hogy akadémiai működése során több jogtudományi művet kaphatott azoktól az akadémikusoktól, akikkel kapcsolatban vagy éppen munkakapcsolatban állt. De az is megállapítható a könyvlistából, hogy még az ötvenes években is vásárolt jogi témájú könyveket, elsősorban a kiváló jogtudós, Szokolay István müveit, a Büntető jogtant és A magyar házi ügyvédet vagy a sikerjogász, Vermes Illés értekezését az 1850-es bélyegtörvényről. A politikai tárgyú művek többsége Széchenyi alkotása, vagy az ő elképzeléseivel kapcsolatos vitairat. Tehát Makay olvasta a Hitelt, a Világot, a Kelet népét és a Blicket, de az ellenvélemények között Dessewffy Taglalatját is, hiszen ott sorakoz9 A következő írókra utalunk: Nagy Ignác, Kuthy Lajos, Bérczy Károly, Obernyik Károly stb. ERDÉLYI Péter: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?" Csongrádon. In: Irodalmi Műhely Csongrád. 2001. 1. szám 32. o.