A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ERDÉLYI Péter: Makay Lászlónak, Csongrád jegyzőjének és könyvtárának rendhagyó sorsa a 19. század derekán

rül rendkívül fontos lehetett. Ezt bizonyítják a Vörösmarty, Bajza, báró Jósika Miklós és Petrichevich Horváth Lázár által munkájáról írt ajánlólevelek is.

4 ígéretes felemelkedés ez mezővárosi háttérrel (3-4. sz. melléklet). A második életrajzi fordulat is rendhagyónak számít: Makay 1843-ban hazajön Csongrádra, maga mögött Pesten mindent felszámolva, és elindul a bizonytalan kimenetelű jegyzőválasztáson, ahol az uradalom jelöltjével szemben egy hosszadalmas jogi procedúrát kell végigjárnia, amelynek során bemocskolják, megalázzák, de kitartó küzdelmét siker koronázta: mégiscsak ő lett Csongrád jegyzője 1843-tól 1847-ig. Mint a mezőváros jegyzője az örökváltsági bizottság tagja is volt; 1848-ban nemzetőrként szolgált, majd részt vett a délvidéki harcokban, tehát igen aktív közszereplője volt szülővárosának. Életének tragikus, utolsó — harmadik — fordulata is Csongrádhoz kötődik. Jegyzői megbízatása után 1847-től apja nyomdokába lépve árvapénztárnok lett, s emellett világi tanfelügyelőként szolgálta városa oktatásügyét.

6 Ezt a tartalmas közszolgálatot szakította meg egy 1859-es vizsgálat, amely több mint tízezer forintos hiányt állapított meg az árvapénztárban. Hogy ez miképpen jött össze vagy kinek a hibájából, a bíróság még 1867-ben sem tudta kideríteni, ez erősítheti meg azt a gyanút: talán nem is sikkasztásról van szó az 1868-ban ítélet nélkül elhunyt Makay László esetében.

7 Ezt támasztja alá Makay zár alá vett ingatlanjainak és ingóságainak becsértéke, ami az árverési jegyzőkönyv szerint 723 forint, eltörpül a keresett tizennégyezer forint mellett.

8 4 Makay 1837-ben lett Petrichevich Horváth Lázár író írnoka, s „szorgalmasan járt légyen el a rábízottakban" - minősítette ebbéli munkáját a Honderű szerkesztője. Bensőséges kapcsolatot alakított ki báró Jósika Miklóssal is, aki távoli rokona volt Petrichevichnek, így valószínűleg ő ajánlhatta a figyelmébe írnokát. Jósika is felsőfokban ír Makayról a jegyzőválasztási tortúra során 1843-ban keltezett levelében: „Makay László úr huzamos ideig nálam lévén, nemcsak munkáim letisztázásában a legnagyobb segítségemre volt, hanem minden egyéb rábízottakban is ritka ügyességgel s pontossággal eljárt, úgyhogy én e derék ifjút, mint jóerkölcsű, legjobb indulatú s igen ügyes egyént a legjobb lelkiismerettel mindenkinek ajánlhatom..." A Magyar Tudós Társaság elnöke, gróf Teleki József, hivatalosan igazolta, hogy Makay 1838 szeptemberétől 1839 február elejéig mint ideiglenes írnok, február 9-étől 1843-ig rendes írnok és az akadémiai nyomtatványok javítója volt. Mindezt megerősítette Széchenyi István, az akadémia főtitkára is. Bajza József pedig ajánlólevelében a következőképpen dicsérte: „Makay László úr 1839-diki június elsejétől 1841-diki december végéig az Athenaeum szerkesztőségénél mint segéd foglalkozott, s magát a köréhez tartozó minden rábízott dolgokban nem csak ügyes és pontosnak bizonyította, hanem erkölcsi jellemére nézve is a legdicséretesebben viselte..." A levelek lelőhelye: Csongrád Megyei Levéltár, Szentesi Levéltára. Közgyűlési iratok 1368/1843. 5 BARTAL.: i.m. 163-171. o. 6 Makayt 1859. február 4-én három éven át fizetés nélkül végzett tanfelügyelési tevékenységéért 400 forinttal jutalmazta meg a város tanácsa. Csongrád Megyei Levéltár Csongrádi levéltára. Csongrád város Tanácsülési jegyzőkönyve, 1859. febr. 4. 7 DUDÁS Lajos: Az októberi diplomától a kiegyezésig. In: Mozaikok Csongrád város történetéből. Csongrád, 1979. 176. o. A Sürgöny című lap 1864. szeptember 24-ei száma írt arról, hogy Makay a budai Debrecen városához címzett vendéglőben volt pincér, amikor másodszorra letartóztatták. 8 Az árverési jegyzőkönyvre Szűcs Judit, a Tari László Múzeum igazgatónője hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is megköszönök. Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára, Csongrádi Cs. Kir. Vegyes Szolgabírájának iratai - Polgári Peres Iratok, 3091/1859.