A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ERDÉLYI Péter: Makay Lászlónak, Csongrád jegyzőjének és könyvtárának rendhagyó sorsa a 19. század derekán

MAKAY LÁSZLÓNAK, CSONGRÁD JEGYZŐJÉNEK ÉS KÖNYVTÁRÁNAK RENDHAGYÓ SORSA A 19. SZÁZAD DEREKÁN ERDÉLYI PÉTER Ha a csongrádi Tari László Múzeum régi könyvtárában a Magyar Tudós Társaság által a 19. században kiadott könyveknek egyikét-másikát kézbe vesszük, akkor azok címoldalán ott találhatjuk Makay László fekete tintával saját kezűleg odakanyarított névaláírását (1. sz. melléklet). A szemlélődő kutatóban — ezt látva — két kérdés is felmerül: az egyik, hogy vajon ki is volt a könyv tulajdonosa, aki Csongrádon, egy vidéki kis mezővárosban az akadémia kiadványait megveszi, olvassa, gyűjti; a másik pedig: hogyan kerültek ezek az értékes könyvek a közgyűjteménybe. Az elsőre viszonylag könnyű fényt deríteni, hiszen Bartha László, szentesi levéltár-igazgató igen alaposan feltárta és egy nagyívű tanulmányában le is írta Makay életpályáját 1843-ig, amikor eléggé botrányos körülmények között Csongrád jegyzője lett.

1 Viszont annak kiderítése, hogy Makay László könyveinek miképpen alakult a további sorsa, már jóval nehezebb feladat. Címünkhöz visszakanyarodva fogalmazódik meg az újabb kérdés, miért is volt rendhagyó Makay életútja? Három életpálya elem válaszol erre. Az első, hogy a csongrádi árvapénztárnok — tehetséges és pesti jogi tanulmányokat folytató, majd megszakító — fia rövid házitanítóskodás, ügyvédi gyakornokoskodás és színészi próbálkozás után huszonöt évesen a Magyar Tudós Társaság írnoka és javítnoka lett. Emellett szerkesztősegédként dolgozott a kor legjelentősebb irodalmi folyóiratánál, az Athenaeum szerkesztőségében, Bajza József mellett és tagja volt a Pesti Hírlap szerkesztőségének is. Baráti, munkatársi köréhez írók, költők tartoztak, közöttük báró Jósika Miklós, akinek a Csehek Magyarországon című regényét rendezte „nyomda alá" (a Makay kézírásával rögzített regényszöveget a nyomdászok bejegyzéseivel a Tari László Múzeum őrzi. Történeti adattári száma: 163-2001; 2. sz. melléklet). De közel a tudomány és a művészet legrangosabb műhelyeihez maga is alkot, illetve fordít színműveket, többek között Henrich Beck Sakk-gép című épületes vígjátékát, amit 1841 őszén a Nemzeti Színház be is mutatott.

3 Tetszetős pályakezdést tanúsítanak a fentiek, s mindenképpen azt is, hogy Makay tevékenysége az Akadémia és az írók kö1 BARTA László: Csongrád város jegyzője. In: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. XIV. Szeged, 1989. Szerk.: BLAZOVICH László. 2 Egy 1843. május 25-én keltezett levelében az aláírása alatt a következő áll: „m. academ. írnok és javítnok, és a Pesti Hirlap szerkeztőségi tagja." Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára, Közgyűlési iratok 1368/1843. 3 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. VIII. köt. Bp. 1902. 442. o.