A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

1929-ben változás állott be a közigazgatás helyzetében. Horthy Miklós és dr. Vass József — a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásával megbízott — népjóléti és munkaügyi miniszter aláírásával megjelent a közigazgatás rendezéséről szóló 1929/XXX tc., amelynek 37. §-a kimondja, hogy „... a törvénynek életbeléptetésétől kezdve a rendezett tanácsi városok megyei város nevet viselik." A törvény 44. §. 3. bekezdése intézkedett, hogy a törvényhatósági jogú és a megyei városok tanácsa — amely testület eddig a városok vezető tisztviselőiből tevődött össze, s a polgármesterek tanácsadó szerveként működött B.Gy. — megszűnik, s a jogkör a polgármesterek kezébe megy át, ami azt jelentette, hogy a polgármesterek hatásköre bővült, s ezzel a felelősségük is megnövekedett.

148 A törvény megjelenését követően a képviselő-testület augusztus 26-i közgyűlésére dr. Négyesi Imre polgármester, dr. Lakos István főjegyző, — polgármester helyettes, Piti Péter gazdasági tanácsnok, Cseuz Béla műszaki tanácsos és Berényi Antal főszámvevő kérelmet adtak be a képviseleti általány, illetőleg pótilletmény megállapítása iránt. A képviselő-testület a városi háztartási szakosztály javaslatára a kérelem előterjesztést egyhangú szótöbbséggel az alábbiakban fogadta el. A polgármestert évente 4200 pengő képviseleti általány, s az állás után 1800 pengő pótületmény. A főjegyzőt évente 2000 pengő képviseleti általány és a beosztás után 800 pengő pótilletmény. A műszaki tanácsost állása után évi 2000 pengő pótilletmény, a villanytelep vezetésért 2800 pengő munkaáltalány. A főszámvevőt a beosztása után évente 800 pengő pótilletmény, s a villanytelep pénztárosi teendőinek ellátásáért 1200 pengő külön munkaáltalány. A gazdasági tanácsnokolt 1400 pengő külön munkaáltalány és Rácz Eszter adótisztet pedig a villanytelepen végzett külön munkájáért évi 378 pengő illeti meg. A háztartási szakosztály az előterjesztéshez a következő érveket fűzte: A polgármester és helyettesének a törzsbéren felüli illetmények megszavazását azzal indokolta, hogy a nevezettek hivatali elfoglaltsága jelentős mértékben megnövekedett az új közigazgatási törvény alapján, s hatáskörük is kiterjedt. A gazdasági tanácsnok esetében azt hozta fel, hogy a hivatalos órákon túl, s a hivatalos helyiségen kívül vezeti a város gazdálkodását. A műszaki tanácsos külön munkaáltalányának folyósítását azzal támasztotta alá, hogy ugyancsak a hivatalos időn túl vezeti és ellenőrzi azokat a városfejlesztési munkálatokat — pl. útjavítások, városi építmények ellenőrzése stb. —, amelyek a munkaidejébe már nem férnek bele. A főszámvevő külön díjazását azért tartotta jogosnak, mert a város költségvetésének őre, a város különféle jövedelmeit ellenőrzi, s ezek a munkák a hivatalos idő alatt nem végezhetők eL

149 A háztartási szakosztály amint az látható, okszerűen indokolta meg a különféle pótlékok jóváhagyását, amely nem maradt eredménytelen. Megállapítható, hogy a plussz munkák után járó különböző illetmények szépen megemelték a szóban forgó hivatalnokok évi jövedelmeit. Ennek következtében például a polgármester kizárólag hivatali teendőiért járó évi jövedelme az újonnan megállapított pótlékokkal — 6048 pengő törzsfizetés, az utóbbi karácsonyi segély 524 pengő, a képviseleti általány 4200 pengő, pótilletmény 1800 pengő — 12.572 148 Országos törvénytár Bp., 1929. Atheneum RT. 333. 1. 353. L. 149 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1929. 220/kgy. sz.