A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

polgári hatóságok igyekeztek a gazdasági és társadalmi életet a rendes kerékvágásba terelni. A legújabb kutatások érdekes adatokat szolgáltattak a nemzetiségi kérdésben történt előrelépésekről. Ezek keretében központi helyet foglal el a görögkeleti románok egyházi vonatkozású igényeinek kielégítése. Ezek közé tartozik a Hodosbodrogi és bezdini kolostor átadása. Az előbbi esetében Zsiíkovits Kornél, szerb arhimandrita Temesvárra történt távozása nyomán, az aradi egyházmegye Ghenadie Popescu arhimandritát nevezte ki a kolostor vezetőjévé, Török Gábor kormánybiztos hozzájárulásával. A bezdini kolostort 1849. május 11-én adta át szintén Török Gábor kormánybiztos Maxim Caracion pécskai esperesnek.

51 Lényeges változást jelentett a Honvédelmi Bizottmány, illetve a köztársasági kormány részéről az 1848-as temesvári és lugosi gyűlések határoztainak méltánylása. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1849 tavaszán intézkedett az egyházfő nélkül maradt temesvári és verseci püspökség vezetése ügyében. Figyelmen kívül hagyták Csernovics Péter javaslatát, hogy a temesvári püspökség élére vikárius minőségbe Nikola Gruics esperest nevezzék ki, ellenben május 31-i hatállyal elismerték a lugosi gyűlés mindkét választottját. Melentie Drághici zsebelyi esperes tervezetet készített az egyházi szervezet működtetésére. A temesvári ostrom következtében Stoichescu vikárius egyenlőre Lippáról irányította egyházmegyéjét. Első lépésként négy esperest nevezett ki, majd napirendre tűzte a parókiák lehető betöltését tekintettel arra, hogy a megelőző események kapcsán számos pap eltávozott. Elsőként Stefan Drágán csanádi plébános helyzetét rendezte. Személyesen végigjárt számos parókiát. Körlevélben méltatta a függetlenségi nyilatkozatot, eltiltotta a király és Zsitkovits püspök említését a liturgiában és állást foglalt a szabadságharc támogatása mellett. Felmerült a távlati kérdések megoldásának lehetősége is. Az aradi egyházmegye Kisjenőn tartott zsinatának (1849 március-április) sikere siettette a követését. A vikárius jelezte a minisztériumnak elgondolásait és Horváth Mihály ki is nevezte a kiküldendő kormánybiztost. Szintén a mimsztérium kérte fel június 15-én javaslattételre a görögkeleti román ügyosztály személyzetének kinevezésével kapcsolatban. Előterjesztésében többek között a tanácsosi állásra három jelöltet nevezett meg: Sigismund Pop országgyűlési képviselő, Anrdrei Vasici verseci polgármester és Gheorghe Atanasievici krassói főszolgabíró személyében. Működésében hűséges munkatársai voltak Stefan Lliev temesvári és Lhe Petcu szecsányi plébánosok.Mindhármukat Világos után más, 26 görögkeleti román pappal együtt működésükért bebörtönözték.

52 A verseci egyházmegyében a vezetést Ignatie Vuia vette át és az oravicai esperes az előbbihez hasonló módon igyekezett eredményeket felmutatni. A börtönt azonban elkerülte, mert Világos után idejekorán Törökországba menekült. 51 H 58, fond 4, nr. 34-35/1848, Temesvári gór. kel. szerb vikáriátus levéltára, bezdini alap, 1848-as iratok sz.n., Kossuth Hírlapja 1848. XI. 12., Magyar Hírlap. 1850. VU. 11, Gazeta de Transilvania 1851 VII. 9. 52 H. 58, fond 4, nr. 1-4/1849, A.L.A. dos 5, 254 1, Temesvári Egyetem Könyvtára, Kézirattár, 64, G. ClUHANDU: Sase documente si cäteva cuvinte despre Dimitrie Stoichescu-Petrovici. Analele Banatului IV. apr. - dec. 1931, 151-153.