A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

lyokat, a középsőbe tartoztak a VI—VIII. fizetési osztályúak, s az alsó volt a IX—XI. fizetési osztály. A ÍV—VII. fizetési osztályokba tartozók havi fizetése 800—300 pengő között váltakozott. Az V. és a VT. fizetési osztályhoz tartozhatott a miniszteri tanácsos csakúgy, mint a középiskolai tanár, hajó volt a minősítése, de tartozhatott a IX. fi­zetési osztályba is, amely 148 pengőig terjedt. A rangbesorolásnál a szakértelmet, az eltöltött évek számát vették elsősorban figyelembe, de meghatározó tényező volt a politikai nézetekhez való alkalmazkodás is. 113 Kiváltképpen a kormánypárt politikájá-hoz való viszony. A tárgyalt fizetési besorolás azt mutatja, hogy a IX—XI. bérkategóriába tartozók igen szerény fizetéssel lettek besorolva. Ezt az állítást tá­masztják alá az 1927. évi statisztikai felmérések adatai is, amikor egy négytagú munkáscsalád létminimuma 47 pengő és 30 fillér volt hetente, de ebben csak egy­szoba-konyhás lakás bére szerepelt. A 150-200 pengős fizetésű kishivatalnok külö­nösen ha többtagú családot tartott el, az esetben ehhez a munkásszinthez köze­ledett. 114 Ennek folytán a korszakban a köztisztviselő kérdés gyakran merült fel mint szociális kérdés. 115 1927 januárjában részleges tisztújításra került sor a szentesi városházi hivatal­nokok körében. A megye alispánja a helyi sajtó január 16-i számában pályázati hirdetményt tett közzé „húsz tisztviselői... állás betöltésére a legközelebbi tisztújí­tásig úgymint: főjegyzői, adóügyi tanácsnoki, jogi és pénzügyi tanácsnoki, közigazgatási jegyzői, árvaszékülnöki, levéltárnoki, számvevői, közpénztárnoki, Il-od pénztárnoki, pénztári ellenőri, kataszteri nyilvántartói, műszaki nyilván­tartói, négy adótiszti, közgyámi, írnoki és városgazdái állásokra. A felsorolt beosz­tások ellátásához a szükséges iskolai és szakmai végzettséget szigorúan megköve­telték. És e munkaköröket 1927 februárjától áprilisig bezárólag betöltötték. 116 Mindjárt meg kell jegyeznünk ellentétben a lap közlésével, hogy a felsorolt állások véglegesítve lettek. Az alispán eme elhatározásával e munkaköröknél megszün­tette az ideiglenes jelleget, melyet a közigazgatás menete is megkövetelt, a helyet­tesítésekkel járó állapot már tarthatatlanná vált. A tisztújítás jótékonyan hatott vissza az újonnan megválasztottak további egzisztenciájára, állásaik véglegesíté­sével helyzetük stabilizálódott. A részleges tisztújítással párhuzamosan nyugdíjazásokra is sor került az új fi­zetési besorolásoknak megfelelően. A képviselő-testület 1927. január 24-i ülésén határozatilag mondta ki, hogy Pass Ferenc helyettes közgyámot — egykori rendőr­kapitányt — 43 év és 8 hónap szolgálat után a IX. fizetési osztály első fokozata után járó évi 2275 pengő és 20 fillér nyugdíjjal, s a velejáró mindenkori lakbérpót­lékkal nyugállományba helyezi 1927. március 1-től. Ugyanezen a közgyűlésen Doboczky Mária volt városi napidíjast 979 pengő végkielégítésben részesítette. 118 A február 21-i tanácskozásán pedig Kiss Pál anyakönyvvezető helyettest 28 évi 113 Uo. 65.1. 114 Uo. 67. 1. 115 Uo. 61. 1. 116 Alföldi Újság 1927. január 16. sz. 117 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 11/kgy. sz. 118 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1927. 25/kgy. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents