A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

mazottainak a kiküldetését a rendeletnek megfelelően a város finanszírozza a jövőben is.

87 A nehéz időkben a képviselő-testület, a város vezetése nem feledkezett meg — amint eddig is tette — a súlyosabb körülmények között élő nyugdíjasairól sem. A testület a március 24-i ülésén két volt városi alkalmazott kegydíját nyugdíjra módosította, s a nyugdíjuknak megfelelően a téli segélyezési kérelmüket is elfogadta.

88 A nyugdíj összeg nagyságának meghatározásáról adatok híján nem áll módunkban számot adni. Azt viszont nagyon bizonygatni sem kell, hogy a kegydíjnál kis nyugdíjak esetében is előnyösebb volt, garantáltabb megélhetést biztosított. 1924 júniusában Magyarországon sikerült az inflációt megszüntetni, miután a kormány a Népszövetség útján 307 millió aranykorona kölcsönt vett fel. Megállapították a korona stabilizációs árfolyamát, amelyet az angol fonthoz kötöttek (: 1 font = 346.000 korona, 1 aranykorona = 17.000 papírkorona.:)

89 A Horthy-rendszer első éveiben a közigazgatásban a toldozás volt megfigyelhető, bizonyos mértékben ez az irányzat megváltozott az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. ÍV. tc.-kel, az úgynevezett szanálási törvénnyel. E törvény felhatalmazta a kormányt az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, s ennek érdekében arra, hogy az állami gazdálkodásban messzemenő takarékosságot vezessen be. Majd a 7300/1924. M E., a 8100/1924. M E. és az 5800/1925. M E. rendeletek alapján megalakult az Országos Takarékossági Bizottság. A bizottság célja, feladata volt az állami és az önkormányzatok közigazgatási szervezetének, s üzemeinek „a nem feltétlen szükséges feladatoktól, s a felesleges szervektől való mentesítése."

90 A fenti miniszterelnöki rendeletek is hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a Népszövetség-i kölcsön felvétele az ország gazdasági helyzetében máról holnapra nem idézhetett elő változást. Tehát még szükség volt a közigazgatásban is — mely természetszerűen a tisztviselőket, alkalmazottakat érintette — a nagyfokú takarékosságra. Az 1924. év közigazgatási munkáról tett jelentésében a polgármester is kiemelte, hogy az év folyamán a város házipénztárának súlyos terheket kellett átvállalnia. A szanálási rendelet értelmében ugyanis a városi tisztviselők és alkalmazottak államsegélyét a kormány megvonta, s a városnak kellett a nevezettek illetményeinek a fedezéséről gondoskodnia. Ezen terheknek átmenet nélküli átvállalása súlyos anyagi zavarokat idézett elő a városok háztartásában. Ennek enyhítésére az állam rövid lejáratú kölcsönt bocsájtott a rendelkezésükre. A teherátvállalás Szentes város háztartásának egyensúlyát is felborulással fenyegette. Ennek elkerülésére a városi tanács javaslatára a képviselő-testület a 30.000 aranykoronának megfelelő összegű 510,000.000 korona hitel felvételét határozta el, hogy eleget tudjon tenni a fizetési kötelezettségeinek, s az alkalmazásában állóknak a szeptemberi bérét kifizethesse.

91 A fentiekből képet alkothatunk, hogy a 87 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1924. 88/kgy. sz. 88 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1924. 92/kgy. sz. 89 BEREND T. Iván-SZUHAY Miklós: i. m. 214.1. 90 CSIZMADIA Andor: i. m. 408.1. 91 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1925. 275/kgy. sz.