A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

város 1924-ben csak oly módon volt képes kiadásait fedezni, közte a szolgálatában állók illetményét folyósítani, ha tetemes hitelt vesz fel. A felvett összeg nagyságából pedig arra lehet következtetni, hogy az infláció nem hagyott alább, továbbra is érzékenyen érintve a tárgyalt közalkalmazottak életkörülményeit. 1924-re végbement a rendszer hatalomra jutása, megtörtént berendezkedése, s a Népszövetségi kölcsön felvételével bekövetkezett nem csak a politikai, hanem a gazdasági konszolidációja is. Mint arról már szó esett, a kölcsön természetszerűen mindjárt nem éreztethette hatását, s különösen nem az emberek életkörülményeiben. Állításunkat számos más tények mellett az alábbiak is alátámasztják. Szentes képviselő-testülete az 1925. január 26-i ülésén a vágóhíd felügyelő munkabérét ez évre 240 aranykoronába állapította meg.

92 A 240 aranykorona egyenlő volt 4,080.000 papírkoronával, s ez havonta 340.000 papírkorona fizetést jelentett, amely nem volt elegendő — ha nős lévén — a feleségnek a 448.000 koronába kerülő női kabát megvásárlásához. A városi mázsakezelő fizetésjavítási kérelmét pedig azzal az indoklással utasította el, hogy illetményét 1925. január 1-től havi 10 aranykoronába, s természetbeni lakással, fűtéssel korábban már jóváhagyta és a városháztartás nehéz anyagi helyzete a további emelést nem teszi lehetővé.

93 Az kétségtelen, hogy a szolgálati lakás és fűtés jelentős segítség volt, de a 10 aranykorona havi fizetés, mely 170.000 papírkoronával volt egyenlő, ebből a kilogramonkénti 20.000—22.000 koronás marhahúsból 8 kg-nál többre nem tellett a kérelmezőnek, s a 33.000 korona kilogramonkénti zsírból pedig 5 kilót teremthetett be a havi béréből a család asztalára, s az összehasonlítást még folytathatnánk más élelmiszer-féleségekkel is. Az ekkénti vizsgálat arra derít fényt, hogy a város alkalmazottainak életszínvonalában az előző esztendőhöz viszonyítva nem történt semmi változás, körülményeik még mindig szűkösek voltak. Ez év tavaszán a városházi takarítók is fizetésemelési kérelemmel folyamodtak az elöljárósághoz. A városi tanács azt indítványozta a képviselő-testületnek, hogy a nevezetteknek az eddigi javadalmuk meghagyásán felül ez év április 1-től havonta 30 kg búzát állapítson meg a póthitel terhére. E két folyamodónak a hátralévő kilenc hónapra 540 kg búza, vagy az árának terhét jelentette volna a város kiadásaiban. Szegi József városi képviselő miután az indítványt nem fogadta el, erre föl a közgyűlés a kérelmet elutasította.

94 Sőt, másodjára is elutasította azzal érvelve, hogy a polgármester a két takarítónak az aratási időben szabadságot engedélyezett, tehát azt kihasználva némi keresethez juthattak.

95 Az önkormányzatnak ez a magatartása a szolgai beosztásban lévőkkel szemben érthetetlen, ha bármennyire is a város súlyos gazdasági helyzetét nem akarták tovább nehezíteni. Ezek az emberek általában népes családúak voltak, s már en92 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1925. 33/kgy. sz. 93 Uo. 34/kgy. sz. 94 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1925. 105/kgy. sz. 95 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1925. 246/kgy. sz.