A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

jesztést. S ezen kívül egy városi fogatot is a polgármester rendelkezésére bocsátott.

72 Ugyanezen az ülésen egy főtanácsnok és három hivatali alkalmazott kérelmezésére 1923. szeptember 30-tól az előbbinek négy, az utóbbiaknak három kishold bérletet engedélyezett.

73 A műszaki napidíjas és öt utász kérelmére pedig 1922. szeptember 29-től visszamenőleg a haszonbérleti díjat évi 200 kg búzára szállította le.

74 A tűzoltó őrparancsnok hasonló kérelmét viszont elutasította.'

5 A földbérleti kérdésben pedig októberben olyan határozatot hozott, hogy azok a tisztviselők, akik a haszonbért eddig kifizették, azokét elfogadja, a hátralékosokra vonatkozóan akként intézkedett, hogy az 1922/23. gazdasági évre járó és holdariként 74 kg búzában megállapított haszonbért 35.000 korona értékben 1923. november 1-től kezdődőleg három hónapon keresztül vonják le a fizetésükből.

76 A fölvázoltak során most találkozhatunk először azzal a jelenséggel, hogy a szolgasorba tartozók némelyike városi földbérlethez jutott, azonban az továbbra is tapasztalható, hogy ez a juttatás jobbára a hivatalnokok privilégiuma maradt. A kormány ez év őszén adta ki a 6300/1923. M E. számú rendeletét, melyben előírta, hogy a világháborúban résztvett tisztviselőket hadi pótlékban kell részesíteni. Ebben a pótlékban a vármegyei tisztviselők már részesültek, ezért a városi tanács az október 15-i közgyűlésen azt indítványozta, hogy a városi tisztviselők részére is folyósítsák ezen pótlékot, s ennek fedezésére 270.000 korona póthitel felhasználását tegye lehetővé az önkormányzat. Gilicze János városi képviselő az előterjesztést azzal a módosítással fogadta el, hogy ezen pótlék fizetése azokat a tisztviselőket is illesse meg, akik a világháborút végig harcolták, de a háború befejezése után kerültek a városhoz. Bálint József városi képviselő az indítványt nem fogadta el, mert azok a tisztviselők, akik a háborúban oda voltak, a fizetésüket arra az időre is megkapták. Kun Imre városi képviselő is a rendelet végrehajtása ellen foglalt állást. A közgyűlés a képviselői érveket elfogadva a hadipótlék folyósítását elutasította.

77 A hadipótlék folyósítását Bálint indoklásán túl valószínűleg a város anyagi túlterhelése sem tette lehetővé. 1923 őszére a tisztviselőket és az egyéb városi alkalmazottakat az infláció mellett a létszámcsökkentés veszélye is fenyegette. A súlyos gazdasági helyzet a törvényhozást, s a kormányt arra kényszerítette, hogy törvényt hozzon az említettek létszámának a csökkentéséről. Az arról szóló XXXV. tc. kimondta, hogy „... a különböző hivatalokat és intézményeket haladéktalanul szüntesse meg (az önkormányzat), az államigazgatás egyszerűsítésének érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg." Szentesen a törvény végrehajtására a polgármester elnökletével a képviselő-testület kebeléből hat tagú bizottságot alakítottak, amely bizottság október 16-án kezdte meg munkáját, és 20 %-os csökkentést hajtott végre. '

9 E létszám leépítéssel az elbocsájtottaknak az életkörülményei, ha végki72 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 242/kgy. sz. 73 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 276/277/kgy. sz. 74 Uo. 278/kgy. sz. 75 Uo. 279/kgy. sz. 76 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 312/kgy. sz. 77 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 297/kgy. sz. 78 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 294/kgy. sz. 79 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1926. 186/kgy. sz.