A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

elégítésben részesültek is tovább süllyedt, s a munkanélküliek táborát szaporították. Az 1924-es esztendőre a város költségvetésébe a tisztviselők illetményére a 6000/1923. M E. számú rendeletre 58,648.000, drágasági segélyre 146,260.000, élelmiszerváltságra 47,040.000, lakáspénzre a 7770/1923. M E. számú rendelet alapján 6,415.200, családipótlékra 39.600, helyettesítésekre 2,000.000 koronát állított be a számvevőség. A szolgaszemélyzet bérére 35,430.300, a ruhapénz fedezésére 5,200.000 koronát irányzott elő. A polgármester reprezentációs kiadásaira a 10 kat. hold értékét pedig 1,776.000 koronába tüntette föl.

80 A fenti költségvetésből mindjárt elénk tárul, hogy múlt évihez viszonyítva az előirányzott összegek jóval megemelkedtek, maga a tisztviselők fizetésére 58,519.700 koronával állítottak többet be mint 1923-ban, ami természetesen a féktelenné váló inflációval állt összefüggésbe. A tisztviselők, az alkalmazottak létét, az apparátus működését a város csak ily módon tudta biztosítani még akkor is, ha ez a polgárok keményebb megadóztatását vonta maga után. Mivel a drágaság tovább tartotta magát, a város helypénzszedői 1924 januárjában 100 %-os fizetés javítási kérelmet nyújtottak be, a kisegítő helypénzszedők pedig napi 6000 koronába kérték javadalmuk megállapítását. A háztartási osztály javaslatára az önkormányzat január 1-től az előbbiek kifizetését 60 %-kal, az utóbbiak napibérét 5000 koronára emelte. Dr. Cicatricis Lajos városi képviselő indítványára a testület utasította az elöljáróságot, hogy a javadalmi alkalmazotr takat, a helypénzszedőket és a forgalmi adóellenőröket a javadalmi hivatal keretébe történő egységesítése szempontjából tanulmányozza, s erre vonatkozóan terjesszen részletes javaslatot a testület elé.

81 Cicatricis ezen indítványával nyilvánvalóan a város kiadásain óhajtott enyhíteni. Február 1-vel ismét rendezték a fenti alkalmazottak bérét. A helypénzfelügyelő havi fizetését 200.000, a rendes helypénzszedőkét 150.000, s a kisegítő helypénzszedők napidíját 8000 koronára emelték föl, de a helypénzszedők illetményének egyharmad részét március 1-től óvadékképpen visszatartották.

82 A fenti fizetési rendezésekről a humánum ellenére megállapítható, hogy azok az áremelkedésekkel továbbra sem álltak párhuzamban, ismételten csupán nominal béremelések voltak. Hiszen ez évben Szentesen egy mázsa búza ára 430.000, az árpa mázsája 350.000, s a tengeri mázsája 250.000 koronára ment fel. Egy pár férfi- és női cipő 180.000, a férfi télikabát 500.000 koronába került.

83 Ilyen árak mellett — a februári béreket alapul véve — a helypénzfelügyelő havi fizetése alig több mint félmázsányi búza árával volt egyenlő, a télikabát pedig két és félhavi bérébe került. A helypénzszedőknek közel negyedévet kellett dolgozniuk egy mázsa búzáért és még egy pár cipőrevalót sem kerestek havonta, a kisegítők helyzetéről nem is beszélve. Ez év tavaszán a városi tanács javaslatára a helypénzszedők bérének rendezése a mázsakezelőkével együtt újólag napirendre került. A képviselő-testület akként rendelkezett, hogy az év hátralévő részében a befolyt helypénz 25%-a illeti meg őket, s azt a városi 80 CSML SzL Szentes város főszámvevői hivatala. 1924. évi költségvetési előirányzat. Házipénztár. 81 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1924. 17/kgy. sz. 82 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1924. 49/kgy. sz. 83 Alföldi Újság 1924. november 27. sz.