A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

vetésbe beállított évi 40.000 koronán túlmenŐleg 231.732 korona póthitel felhasználását tette lehetővé.

68 A többi hivatali szolgák mezőőrök, kézbesítők, utászok, valamint a tűzoltók ruhajárandóságának fedezését az 1,600.000 korona póthitelen túl 574.965 korona póthitellel emelte meg.

69 A források hitelt érdemlően azt bizonyítják, hogy a tárgyalt időszakban az önkormányzat nem csak az irodákban dolgozók anyagi helyzetén igyekezett különböző módon segíteni, hanem a szolgai kategóriába tartozók ellátását is a szívén viselte a város anyagi lehetőségeihez mérten. Az viszont kétségtelen tény, hogy a magasabb fizetési osztályokban lévő tisztikar éppen ebből a helyzetéből adódóan jelentősebb előnyöket élvezett mint más alkalmazottak. A rendkívüli segélyezés kérdése szeptemberben ismételten napirendre került. A kormány a 4900/1923. M E. számú rendeletében az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak rendkívüli segélyét 50%-kal felemelte, s ezen segélyt Szentes város tisztviselőinek, alkalmazottainak, s nyugdíjasainak kiutaltatta. 1923. július 1-től pedig a 6000/1923. M E. rendeletében a különböző segélyeket és pótlékokat eltörölte, s egységes fizetést és annak alapján egységes nyugdíjat állapított meg. A béreket viszont a 6005. számú rendelkezésével augusztus hónapra 100%-kal emelte, s a 6301. számú rendeletével pedig 120 %-ra növelte.

70 A kormányzat amint az látható, rendeletek egész sorával intézkedett a köztisztviselők és alkalmazottak anyagi helyzetén segíteni. Az ezekhez szükséges pénz előteremtését azonban — mint korábban is kitértünk rá — a helyi közigazgatási szervek hatáskörébe utalta, ami továbbra is az adózó állampolgárokat terhelte. Ugyancsak ez esztendő őszén a kormány 4110/1923. M E. számú rendelete alapján a képviselő-testület a városi tanács előterjesztésére a tisztviselők és egyéb kiküldöttek napidíját kétszeresen felemelte. Egyben kimondta, hogy a város külterületén amennyiben a kiküldetés nem a város gazdálkodása, hanem valamely hivatal ügyében történik, úgy a kiküldötteket a 6302/1923. számú rendeletben meghatározott napidíj fele, s a város belterületén egynegyed része illeti meg.

71 Ezzel a határozatával az önkormányzat minden valószínűség szerint a város amúgy is túlméretezett kiadásain kívánt csökkenteni. Korábban már tárgyaltuk, hogy a város a tisztviselőinek jutányos bérleti díj mellett földet juttatott. A szeptember 3-i közgyűlésén tárgyalta, hogy a polgármester reprezentációs kiadásainak a fedezésére a város földjéből 10 kh jó minőségű szántót átengedjen-e, s ez az ingatlan mindaddig a polgármester használatában maradjon, míg állását betölti. Hivatala megszűnése esetén az ingatlan a gazdasági év végén visszakerül a városhoz. Őze János városi képviselő az indítványt nem fogadta el azzal érvelve, hogy ilyen módon a város bérföldjei apránként a tisztviselők kezébe mennek át, s a városnak ebből származó bevétele lassan megszűnik. Novak István városi képviselő sem járult hozzá az előterjesztés teljesítéséhez, azzal indokolva; „visszatetsző előtte", hogy csak egy tisztviselő jut e címen jövedelemhez. Az ellenvetések ellenére a testület 63 szavazattal és két ellenszavazattal elfogadta az előter68 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 270/kgy. sz. 69 Uo. 271/kgy. sz. 70 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 245/kgy. sz. 71 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 252/kgy. sz.