A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

őket, a fegyveres szerbek pedig többnyire elfutottak. Az ott maradt szerbeket és a románokat lefegyverezték, majd új városvezetőséget választottak. Úgy a németek, mint a románok, sőt az ott maradt szerbek is panaszkodtak a szerb felkelők uralma ellen. Csákovát azonban nem tudták tartósan felszabadítani és a csapatokat visszarendelték Versecre, sőt abba maradt a kincstári gabonaraktár kiürítése is. Rákóczy-Parketich őrnagy november 15-én Versééről kiindulva elfoglalta és lefegyverezte Nagyzsámot, majd Móricföldet, Gattáját, Szigetfalut és Végvárt ejtette útjába, végül Krassó megyébe is behatolt. Erejét 300 magyar nemzetőr növelte és hozzácsatlakozott Rózsa Sándor csapata is, amelyet azonban fegyelem sértései miatt lefegyvereztek. Jelentette, hogy táborát Dettán illetve Dentán rendezi be és ez valóban tartósnak bizonyult. A temesvári császári csapatoknak sikerült bizonyos mértékben megerősödniük a már említett erőszakos újoncozás révén, amelyhez további segítséget kaptak. Lieblingből német újoncokat küldtek be november 8-án és 9-én. Számos kocsin, főképpen román újoncokat juttatott a várba a főhadparancsnokság szolgálatába szegődött Papházi orczifalvi földesúr, a konzervatív nemesség egyik vezére.

45 Október végétől kezdve a temesvári császári csapatok igyekeztek két irányban távolabbra előnyomulni. Lúgos irányában segítségükre jött a Buziás vidékén kirobbant román parasztfelkelés, amelyet csak a következő évben Bem és Vécsey csapatai csendesítettek le. További mozgalom indult Fibisen, ahol a támadás fő célpontja a román származású báró Sina uradalma volt. Német>Remetén szintén az uradalmat foglalták el, Szécsányban követték az előbbiek példáját. Felhasználva az említett mozgalmakat, amelyek magukkal ragadták a Lúgoshoz közelfekvő területet is, császári csapatok indultak a város ellen. Erejük négy gyalogos századból, két ulánus szakaszból és három ágyúból állt. A Deschan Achil népfelkelési biztos és két görögkeleti esperes irányítása alatt mintegy 1500 felkelő csatlakozott hozzájuk. Ugyanakkor Karánsebesről a román-bánsági ezredből is oda vezényeltek néhány egységet. Túlerejük birtokában október 27-én megadásra kényszerítették Lúgost.

46 A temesváriak terveiben alapvető elem volt Temes megye északi részének elfoglalása és ezen keresztül a honvédségtől ostromlott aradi vár felszabadítása. E terv további perspektívája előrenyomulást irányzott elő északnyugati irányban. A Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe történt visszanyomulása nyomán 1849 elején végveszélybe kerülhetett volna a terv megvalósulása esetén. Temes megye északi és északnyugati részén, valamint a Torontál megyei Nagyszentmiklós vidékén kemény erőpróbára került sor, a temesváriak kísérletei révén, hogy hatalmukba kerítsék a Marosig elterülő községeket. A megyei központi szervezet széthullása után, a védelem megszervezése egy Odor nevű esküdt kezébe került és aki magával Vukovicscsal tartott kapcsolatot. A császári csapatok beütései november első napjaiban jelentkeztek nagyobb erővel. A temesvári hatóságok képviselői már október közepétől kezdve vadászták valósággal a jegyzőket 45 Kossuth Hírlapja 1848 XI 21, 22, 26, XII 3, 5, Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány élén, I. 453, BOGMA István: Naplójegyzetei Temesvár 1848 évi ostromáról. Történelmi és Régészeti Értesítő 1904, III. 63. 46 Pesti Hírlap, 1848 XI 4, A L A dos 4, 273 1, dos 5, 40, 106, 107, 232.