A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

FORGÓ Géza: Horthy Miklós Makón

TORMA IMRE HORTHY MIKLÓS ARCKÉPE Az ország nagyjainak és a vármegye neves személyeinek számtalan arcképét őriz­te Csanád vármegye és Makó város közgyűlési terme is. így láthatták olajfestményen Széchényi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Tisza István, Erzsébet királyné és má­sok — többnyire egészalakos — festményét a megye és város tisztviselői, képviselői. (Ezek egy része a makói József Attila Múzeum gyűjteményében van.) Horthy Miklós arcképét már kormányzóvá választása után elkezdték terjeszte­ni. Urbanovics Ottó budapesti kereskedő, 1920 májusában a nemzeti hadsereg fő­vezérségétől engedély kapott arra, hogy egy nagyított arcképet a „hatóságok, hiva­talok és társadalmi intézmények hivatalos helyiségeiben leendő kifüggesztés céljából forgalomba" hozza. 31 Horthy Miklósról a kor elismert festői készíthettek portrékat. Közéjük tarto­zott Somogyi István is, aki 1897. szeptember 4-én született Ogyallán. Édesapja ré­vén az első világháború előtt került Makóra. Itt tett hadiérettségit az 1915/16-os tanévben, majd bevonult katonának. A háborúban jobb karja összeroncsolódott, mégis elvégezte a képzőművészeti akadémiát. Makótól nem szakadt el, hiszen Bu­dapesten élve segítette a Rudnay-művésztelep városunkba kerülését. 1936-ban Né­metországba, Berlinbe települt, majd a háború idején elköltözött Bödigheimbe, ahol 1971 karácsonyán hunyt el. Portréival, állatképeivel és tájképeivel elismert festőművésszé vált. 1936-ban Somogyi Istvánnak tudomására jutott, hogy Makón meg akarják fes­tetni Horthy Miklós kormányzó arcképét, születésnapja alkalmából. Ezért jelent­kezett 1936. június 18-án levelével a polgármesternél. Úgy vélte, ez számára igen testreszabott feladat, hiszen: „engemet Makó városához annyi sok szál fűz, hisz ott halt meg édesapám. — Anyám és testvéreim ma is ott élnek. Én magam ott nőt­tem fel, ott tettem érettségit, onnét kerültem a képzőművészeti főiskolára, ezen az alapon lettem elismert festőművész. Ez adja azt a gondolatot, amelyről már egy al­kalommal tárgyaltunk is, hogy én lehessek az, aki Makó város részére a Kormány­zó Úr arcképét megfesti." Somogyi István még hivatkozott arra, hogy Horthy Mik­lós 1934-ben már három festményéhez modellt ült, és számára lehetőség volna arra, hogy teljesen természet után készítse el a képet. 33 Somogyi Istvánnak azonban csalódnia kellett. Dr. Nikelszky Jenő polgármes­ter 1936. június 25-én kelt levelében közölte, hogy a város nem szándékozik meg­festetni az arcképet, erről Csanád vármegye döntött, és már meg is bízta Vitézy Erzsébetet a feladat elvégzésével. 34 Somogyi István azonban újra próbálkozott. Feleségétől Makó városa 1937. ok­tóber 2-án megkapta a kormányzóról készült egyik festményét. Sajnos nem tud­juk, hogy a festmény Makóra kerülését mi előzte meg. Azonban szerencséje most sem volt. Horthy Miklósról egy közgyűlési teremben akármilyen portrét nem lehe­tett kifüggeszteni. Miután a polgármester sokaknak megmutatta az alkotást, és 31 Csanád Vármegye Hivatalos Lapja 1920. júl. 3. 247. p. 32 TÓTH Ferenc: Egy makói művész újabb felfedezése. = Csm Hírlap, 1986. márc. 8. 8. p. 33 Somogyi István levele. MVL 5253/1941. 34 Dr. Nikelszky Jenő levele. MVL 5253/1941.

Next

/
Thumbnails
Contents