A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

FORGÓ Géza: Horthy Miklós Makón

„akik a képet látták, elismerik ugyan annak művészi értékét, de az mégsem nyerte meg tetszésüket. Különösen hangsúlyozták többen, hogy egy városi díszteremben való elhelyezés céljára a kép nem eléggé díszes és ünnepélyes. A kép ugyanis a Kormányzó Urat egyszerű blúzban és sapkában ábrázolja" — írta a polgármester 1937. december 13-án kelt levelében —, majd így folytatta: „Én meg fogom kísérel­ni a város képviselőivel tovább tárgyalni a kérdésről, mert a képpel kapcsolatosan a Kormányzó Úr Of őméltóságának személyét vita tárgyává tenni nem engedhe­tem és így a képet csak akkor tarthatjuk meg, ha arra nézve pártközi megállapo­dást sikerül biztosítani." 35 Somogyi István, — aki ekkor már Németországban élt — felesége révén felaján­lotta, hogy új képet fest 36 , de erre a polgármester január 24-én kelt levelében nem reagált, csak arról értesítette, hogy a képviselők nem fogadták el az arcképet. 3 ' így a kép nem került a város tulajdonába. Somogyi Istvánné 1938. júliusában kérte, hogy a város jutassa el Berlinbe, a Magyar Nagykövetségre, ahol Horthy Miklós augusztus 22-i látogatásán fogják kifüggeszteni. Makó városa augusztus 8-án elküldte a festményt. 38 Ha a kép nem is nyerte el a tetszésüket, az ötlet annál inkább. Károlyi Mihály és társai az 1938. február 14-én tartott városi közgyűlésen javasolták a kormány­zó arcképének megfestetését a közgyűlési terem számára. A képviselők egyhangú­lag fogadták el a javaslatot, és 600 pengőt szántak e célra. Az előkészületi munká­latokra bizottságot alakítottak S. Bálint György képviselő, felsőházi tag, Gorcsa Péter városi főjegyző és Károlyi Mihály képviselők, valamint és Csepregi Imre prelátus, képviselő résztvételével. Valamennyiüknek a László Fülöp által készített kép tetszett méreteiben és kivitelezésében egyaránt. Ezt szerették volna másolat­ban termük falán látni. 39 Nem volt rossz döntés. László Fülöp (1869-1937) Euró­pa hírű portréfestő volt. 1914-től Angliában élt. Elkészítette az öreg kontinens és Amerika számos közéleti személyének arcképét, az akadémiák pedig sorra válasz­tották tagjai sorába. 4 A másolatot Torma Imre (1893-1954), makói születésű festőművésszel kíván­ták elkészíttetni. 0 festette — főiskolai tanára tervei alapján — a görög katolikus templom freskóit (1928), a hegyfalusi Gerliczy-kastélyban szintén dolgozott (1929), de megcsodálhatjuk tehetségét a battonyai görögkeleti templom freskói­ban is. Olaszországból, Monzából és Nápolyból kitüntetésekkel tért haza (1924, 1937). „Alkotásainak zömében olajfestékkel és vászonra dolgozott. Nagyszámú ké­pei közt akvarell csak kettő található. Időnként technikája módosult. Eleinte fino­man elkente a festéket, annyira, hogy ecsetjének útját csak éber figyelemmel lehe­tett követni. Pályája második felében bővebben bánt a festékkel, ecsetvonásai jól láthatók, és olykor festékrögök is mutatkoznak képein [...]" Nem véletlen, hogy Torma Imrét bízták meg. Városában ismerték és műveit szerették, mivel „min­denkihez szóló, általában olyan közérthető képeket festett, melyek nem igényel­35 Dr. Nikelszky Jenő levele. MVL 5253/1941. 36 Somogyi Istvánné levele a polgármesterhez 1938. jan. 3. MVL 5253/1941. 37 Dr. Nikelszky Jenő levele Somogyi Istvánnéhoz 1938. jan. 24. MVL 5253/1941. 38 Dr. Nikelszky Jenő levele Somogyi Istvánnéhoz. MVL 5253/1941. 39 MVL 79. kgy./1938, MVL 5253/1941. 40 Magyar Életrajzi Lexikon 2. köt. 36. p.

Next

/
Thumbnails
Contents