A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

ság ellenségesen fogadtak az intézkedéseket. Az ellenforradalmiak igyekeztek a románokat maguk mellé állítani és főképpen egy népfelkelésbe való részvételre rávenni. E feladat Deschan Achilra hárult, valamint nyelvet beszélő tisztekre. Főképpen a környék falvaiban csillantották meg a zsákmányolás lehetőségét. A várparancsnokság saját katonáiban sem volt valami biztos és megtiltotta kapcsolatukat a lakossággal, amelyet állandó őrjáratok révén igyekezett ellenőrizni. A főhadparancsnokságnak létszám alatti csapattestek álltak rendelkezésére. A tolvadiai főszolgabíró által a Temesvárba becsempészett kém mintegy 4000-re becsülte a kaszárnyák lakóit. A császári proklamáció után maguk vették kezükbe a sorozást és igyekeztek a csapattesteket újoncokkal kiegészíteni, főképp a környező falvakból. A nyomott légkör folytán a Rukavina és Leiningen ezredek egyes részeit nem vették igénybe és elsősorban ezeket igyekeztek feltölteni környékbeliekkel, habár komoly eredményt nem mindenütt tudtak elérni. így például kísérletük, hogy a népes Lovrinból jussanak újoncokhoz sikertelen maradt, mivel a szinte tiszta német lakosság elrejtette fiait. A létszámhiány pótlására megkezdték a helybeliek kirendelését erődítési munkálatokra, elsősorban Gyárvárosból és Mehalából. Erejéhez mérten a főhadparancsnokság igyekezett hatalmi körzetét túlterjeszteni Temesvár határain. Valóban csapatai bevetésével október 17-től kezdve lefegyverezték Mehala, Szakáiháza, Gyarmata, Szentandrás nemzetőreit. Egyidejűleg felszólították a községeket, hogy szüntessék meg az adófizetést, illetve ne engedelmeskedjenek a megyei hatóságoknak. Különös figyelemmel viseltettek a város környéki tanyák és szőlők iránt, ahova csupán engedéllyel és legfeljebb négy napra lehetett kimenni a városból a soron lévő gazdasági munkák elvégzésére. A várőrség első nagyobb hadművelete Csákovát vette célba. Október 18-án rajtaütöttek a mezővároson, bizonyos sikerrel. A kaszárnyából elfogtak 62 honvédet, elrendelték a fegyverek beadását és követelték, hogy az adófizetést részükre folytassák. Egyenlőre a helyi hatóságot hivatalban hagyták. Hasonló módon jártak el Ságon, Kisbecskereken, Újbesenyőn, Vingán, stb.

44 Az ellenforradalom támadása után csakhamar magukhoz tértek a jórészben meglepett forradalmi erők. Maga Kossuth Lajos november 14-i utasításában a Bánságban 20.000 főnyi erőt óhajtott összpontosítani és állást foglalt szétforgácsolásuk ellen minden egyes falu önálló őrzésével. November folyamán érezhetővé váltak a honvédek és nemzetőrök hadműveletei. A verseci légkört nagy mértékben felfokozta továbbra is Damjanich János parancsnoki kinevezése, aki igyekezett lelket önteni a csüggedőkbe is. Versééről kiindulva a hadműveletek hullámzó jelleget mutattak úgy dél mint észak felé. November 9-én a verseciek Blázsován, Berényben, Sipeten, Sósdián és Niczkyfalván portyáztak és több napon keresztül folytatták. Nagyobb hadműveletekre november 19-én kezdődően vállalkoztak. Honvédek és a módosi nemzetőrök jóformán ellenállás nélkül bevették Giládot, majd Csákóvá következett. Itt a németek és románok fehér zászlót lobogtatva fogadták 44 A L A dos 5, 3, 4, 253-254, dos 5, 295 1, Román Akadémia Könyvtára Bukarest Kérirattár fond M C C 129, 130, 167, Kossuth Hírlapja 1848 X 19, 22, XI 2, Pesti Hírlap 1848 X 26, 28.