A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

Szeptember folyamán és október első napjaiban, Temes megye déli területeit is beleértve, a szerb felkelőkkel hullámzó harci tevékenység folytatódott. A legjelentősebb magyar siker a zlaticai kolostor elfoglalása volt, amiben némi sorkatonaság is részt vett. Jellemző, hogy a foglyok azzal védekeztek, hogy a papok és a felkelés más vezérei állították, miszerint a magyarok uralma alatt nem beszélhetik anyanyelvüket és nem tarthatják meg vallási szertartásaikat. A hadihelyzet javulására nagy mértékben kihatott 1220 bihari nemzetőr érkezése szeptember 13-án. Másnap jelentették temesvári nemzetőrök csapatának újabb kiindulását. Nehézségek mutatkoztak a többször harcba vetett lippai nemzetőrök esetében és a város vezetősége kérte Vukovicsot, hogy az újoncozás idejére mellőzzék újabb kiküldésüket. Szeptember vége felé a szerbek több helyen erőre kaptak és főleg a Temesvár irányában folyó gabonaszállításokat vették célba. Befészkelték magukat a torontáli Bánlak vidékén és veszélyeztették Dettát. Támadásuk egyenlőre elmaradt, mivel hírül vehették, hogy a helybeli magyarok, németek és románok felkészülten várják őket.

42 Az október 3-i ellenforradalmi császári proklamáció híre október 9-re jutott el Temesvárra és került kihirdetésre. Piret tábornok főhadparancsnok félretolásával a Jellasics-barát, Rukavina tábornok vette át az intézkedést. Kísérletet tettek, hogy elfogják Vukovics Sebőt és a megye jelentős vezetőit, azonban még idejében elhagyták Temesvárt és Versecen, illetve Lippán alakították ki a forradalom támaszpontjait. Ehhez kapcsolódott Torontál megye északi része, valamint Krassó megye bizonyos területei. A legfőbb irányítás Vukovics Sebő kezében volt. Temesváron a császári szoldateszka gyakorolta a hatalmat. Utolsó pillanatban a magyar kormány megkísérelte az ellenforradalmi hadvezérek eltávolítását és többek között Glaser nagyváradi várparancsnokot nevezte ki a temesvári főhadparancsnokság élére. A tábornok azonban több más tiszttel együtt oda érkezve az ellenforradalom rendelkezésére állt. A főhadparancsnokság az ügyek intézésére katonai-polgári tanácsot hozott létre, amelyben szerephez jutott a forradalom elején bukott báró Ambrózy Lajos, Pantelimon Zsifkovics görögkeleti püspök, Izdenczi János, Petru és Andrei Mocsonyi stb. Valamennyien az egykori konzervatív csoportosulás vezető elemei.

43 Az új hatóság helyzetének megerősítésére a legdurvább intézkedéseket foganatosította. Fejszével verték be az új megyeház kapuját, kiengedték az elfogott szerb felkelőket (állítólag 270-et) és hozzákezdtek a városi nemzetőrség lefegyverzéséhez. Hírül adták, hogy azok a nemzetőrök, akik felesküsznek az új rendszerre, megtarthatják jórészt magántulajdonban lévő fegyvereiket, a többség azonban nem kért belőle. A megyei fegyverraktár ügyében Murányi alispán és Rukavina tábornok megegyeztek, hogy átadják a fehértemplomiaknak, azonban katonai részről meggondolták magukat, és elkobozták a teljes leltárt. Az eseményeket a szerbek nagy része, valamint a régi rend híveinek kis csoportja örömmel fogadta. A németek zöme és természetesen a kisszámú magyar42 A L A dos 4, 78, 79, 202, 330 1, dos 5, 3 1, Kossuth Hírlapja 1848 LX. 17. 43 Pesti Hírlap 1848 XI1, Kossuth Hírlapja 1848 XI 3, VUKOVICS Sebő: Emlékiratai... 362-363, Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottság élén... I. 180-181.