A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

SIPOS József: Nagyatádi Szabó István Szegeden, 1919 őszén

A terembe lépő Nagyatádit és kíséretét hatalmas éljenzéssel fogadták hívei: „Éljen Nagyatádi! Éljen a kisgazdavezér! Le Sokorópártkaival! — hangzott mindenfelől. Az éljenzés elcsendesedésével a nézőtér bal oldalán elhelyezkedő 20-30 ember viszont Friedrich Istvánt és Sokorópátkai Szabó Istvánt kezdte éltetni. Majd sípoltak és fütyültek és azt ordítozták: "Le nagyatádival! Hazaáruló!"

16 és lehetetlenebbnél-lehetetlenebb szitkokkal gyalázták a parasztvezért. Köztük ilyenek is elhangzottak: „Menjen Dunántúlra! Kommunista agitátor!"

17 A szegedi liberális lapok egybehangzóan megírták, hogy ez a csoport a városi keresztényszocialista párt és az Ébredő Magyarok Egyesületének helyi aktivistái voltak és zömmel fiatal diákokból álltak. Ezeket Gönczi Árpád fiatal pap és két keresztényszocialista vasutas irányította, akik ellen másnap feljelentést is tettek.

1 Nagyatádit és híveit először meglepte ez a támadás. Aztán Nagyatádi hívei is megfeleltek a zajongóknak. A parasztpolitikus és kísérete pedig fölment a színpadra és egy ideig onnan hallgatta a két tábor több mint fél óráig tartó szócsatáját, illetve nézte a dulakodását. A többség ugyanis a falhoz szorította a keresztényszocialista provokátorokat, akik ebben a helyzetből a Himnusz eléneklésével menekültek ki. Ezt ugyanis Nagyatádi tábora is némán hallgatta végig, de aztán újból elkezdődött a hangzavar. Csak akkor állt helyre a rend, amikor Vékes Imre köztisztviselő bejelentette, hogy a jelenlévő francia rendőrfőnök a gyűlést engedélyezte, ezért a rendzavarókat le fogja tartóztatni. Erre csönd lett és közel egy órás késéssel el lehetett kezdeni a nagygyűlést. Azt Fülöp József a szegedi Kisgazda -és Földmívespárt ügyvezető titkára nyitotta meg. A nagygyűlés elnökének Keresztes János

19

, más újságok szerint Kertész János kisgazdát választották.

20 A szólásra emelkedő Nagyatádit hosszas taps és éljenzés fogadta. A parasztpolitikust a Szeged és Vidéke így jellemezte: „Az egyszerű megjelenésű kisgazda világos okfejtésű, fölösleges hevületektől mentes, magyarosan őszinte"

21 másfélórás beszédet mondott. Nagyatádi beszédének első részében rámutatott, hogy nem azonosítja Szeged népével a zajongókat, majd pártjának 10 éves megalakulását ismertette. Azt emelte ki, hogy azért hozták létre a pártot, mert az „eddigi parlamenti élet egészségtelen volt, ott mindig rólunk — nélkülünk határoztak. (Nagy éljenzés. Hosszantartó taps.) Akkor még megmosolyogtak bennünket, később kegyeinkért szaladtak és ma már minden politikus kisgazda szavazatokat keres. Ma ... amikor bebizonyosodott, hogy Kun Béláék osztályuralma épp oly tarthatatlan, mint a reakciós feudális politika, hiába akar Magyarország — ez a kis sziget — külön politikát űzni, amikor az egész világon szűnőben van a régi rend uralma. E régi rend vezetői, amikor ezt látják, kiállanak a porondra és hangzatos jelszavakkal jogot ígérnek a népnek s 16 Délmagyarország, 1919. X. 21. 1. p. A Szegedi Új Nemzedék szerint Nagyatádi kíséretében ott volt még Várossy Gyula a Függetlenségi és 48-as Párt volt tagja és képviselője, akit ez az újság a „magyar és keresztény eszmék" renegátjának és az „internacionálé titkos" pártfogójának nevezett. De ott volt még dr. Fajka Lajos és Ábrahám Mátyás is, aki a szegedi MSZDP elnöke volt. 17 Szegedi Új Nemzedék, 1919. X. 21. 3. p. 18 Szeged és Vidéke, 1919. X. 20. 1. p. 19 Szegedi Napló, 1919. X. 1. p. 20 Délmagyarország, 1919. X. 21. 2. p. és a Szeged és Vidéke, 1919. X. 20. 1. p. 21 Uo.