A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BÁTYAI Gitta: A Löwy fatelep

1916-ban Löwy Adolf 73 éves korában meghalt. Temetése a Csanádi utca 1. számú házból történt. A szakadatlan munka, a háborúban hősi halált halt két fia miatti bánata okozta halálát. Biedl Samu 1915-ben hadba vonult, így neje és Kolozs Lajos lett a cégvezető. (CsmL. Cégb. iratok Ct. 661/1940.) 1923-ban Kolozs Lajos társtagul belépett, cégvezetői minősége megszűnt. Özv. Löwy Hermanne a társaságból kilépett. (CsmL. Cégb. iratok Ct. 661/1940.) A Löwy Adolf és Társai cég az Alsókikötő sor 10. számú telken földszintes lakóházat épített. A terveket Torlai Arthur mérnök készítette 1923-ban, Bartos Mór építész építette föl a házat. Az újszegedi iskola mellett a villa, az iskolán túl a fűrés zgyár volt. Elől az utcai fronton fedett, hátul nyitott veranda volt. A házban két szalon, két hall, előszoba, két hálószoba, 3 lakószoba, 3 fürdőszoba, két ebédlő, két konyha, két cselédszoba, két éléskamra volt. (CsmL. Szeged város ép. terv. gyűjt. XV. 2. c. 52 doboz) Gyönyörű virágerdős park vette körül a házat. 1945 után pártiskola lett, majd a mellette levő iskolát bővítették a villával. 1956-ban Kolozs Lajosné és gyermekének keresztanyja látogatott el Újszegedre Kanadából. A villában most óvoda működik. (Köznevelés: A Tisza parti Kolozs villa 1960/6. sz. 16 évf.) 1925-ben meghalt Löwy Hermanne, a Löwy Adolf és Társa fűrészgyár alapító tulajdonosának az özvegye. Pulitzer Ignácnak, az egykori kecskeméti főorvosnak a lánya volt. A Dugonics tér 11. számú házból temették. (Szeged, 1925. jan. 20.) 1936-ban bővítést végeztek. A fűrészház mellé ládagyárat és szegező műhelyt építettek. A tervező Torlai Arthur volt, kőműves munkát vitéz Gaál József, ácsmunkát Dobó Mihály végezte. (SzV. mérn. hiv. iratai 2.d.) 1938-ban anyagraktárát építettek és a gyárépületet bővítették. A munkálatokat Kéri Imre végezte. (Szeged v. ép. terv. és irat. gyűjt. XV. 2. c. 28. doboz) 1938. február 27-én, 66 éves korában meghalt Biedl Samu. Biedl Samu a szegedi közélet egyik legkiválóbb vezetője volt, ki évtizedeken keresztül tagja volt a közgyűlésnek. Közel négy évtizedig vasszorgalommal dolgozott és intézte fűrészgyárának ügyeit. Kolozs Lajos, sógora és üzlettársa vele volt a tragikus percekben. Régi szegedi kereskedő családból származott. 1872-ben született Szegeden. Jogot tanult, bíró, majd ügyvéd lett. A szolnoki járásbírósághoz került, majd ügyvédi irodát nyitott. A közéletben tárgyilagos, okos, sokszor kemény, harcos fölszólalásai gyorsan ráirányították a figyelmet. A világháborúban tartalékos főhadnagyként harcolt. Szegeden részt vett az Antibolsevista Comité (ABC) megalakításában. Fűrésztelepét sikerült a Délvidék egyik legnagyobb faipari, fakereskedelmi vállalatává fejleszteni. Szegedi Kereskedelmi és Iparbank alelnöke volt. Jelentős szerepe volt a halála előtti időszak legfontosabb városi kérdésének, a gázgyári szerződés meghosszabbításának elintézése körül. Ellenezte a koncesszió meghosszabbítását, csak a város szorult helyzetére való tekintettel járult hozzá az új szerződés megkötéséhez. 1918 júniusában vette át a zsidó hitközség vezetését, különösen szeretettel foglalkozott a Zsidó Szent Egylet ügyeivel. Elnöksége idején létesült a cserkész-