A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BÁTYAI Gitta: A Löwy fatelep

csapat, tanoncotthon, s alakulóban volt a csecsemőotthon. Minden hasznos eszmét fölkarolt, és magáévá tett. Megszervezte a szegény segélyezést. Elnökhelyettese volt a magyar zsidóság alkotmányának, a Kongresszusi Sta­tútum megalkotására kiküldött országos bizottságnak. Az elhunyt koporsója fölött Löwy Immánuel főrabbi mondott gyászbeszédet. (DM 1938. márc. 1.) Miután meghalt Löwy Adolf (1916), özv. Löwy Hermanne (1925.) majd Biedl Samu (1938), fia, Biedl Endre kereskedő és özvegye, Biedl Samuné (sz: Löwy Margit) örökösödés útján 1938-ban társtagok lettek a Löwy Adolf és Társai cégben. Biedl Endrének az addigi ideiglenes cégvezetői minősége megszűnt. 1940 januárjában a Löwy Adolf és Társai cég új neve Kolozs Lajos és Társai lett. A cég tagja Kolozs lajos (sz: 1891), özv. Biedl Samuné (sz: 1880) és Biedl Endre (1902-1946) volt. Az országosan ismert cég, mely a legelső Tisza menti gőzfűrészgyár. Újsze­geden még mindig az alapító család kezén volt. Modern gépekkel fölszerelve, 200 munkással, gömbfa fölfűrészeléssel, láda, gyártással foglalkozott. (SzFÚ 1940. jún. 2.) 1940-ben a fűrészház és ládagyár együttestől a Mezőgazdasági Intézet felé eső oldalon színt építettek (Sz.v. mérn. hiv. iratai. 4.d.) s 1942-ben már Újszegedi Gőz­fűrész és Ládagyár Rt. néven, Csanádi utca 1-3-5. számú telken irodaépület és óvóhely építésére kértek engedélyt. A használati engedélyt csak 1945-ben kapták meg. (Ép. törzskönyv 19586/1942.) A háború viszontagságai nem kerülték el a gyárat. Az önálló SS parancs­nokság 1944. június 2-án az Alsókikötő sor 10. számú Kolozs villában helyez­kedett el. A gyár bekapcsolódott a német szállításokba. Az új árúmegállapodás alapján több szegedi üzemmel együtt növelték a termelésüket és a katonai szállítá­sukat. (Szeged története. 1994. 4. Köt. 500., 502. o.) Az idegen csapatok magukkal vitték a belső felszerelést, a raktárakat kiürí­tették. A gépek megmaradtak. 1944 végén már újból működött (Újszegedi Kat. Pléb. História Domusa, I. kötet 205. o.) 1947- ben már 144 munkással dolgozott a gyár, január 1-től június 31-ig 2600 m3 gömbfát dolgoztak föl, és 1500 m3 ládát gyártottak. Új üzemág lett a koporsó és hordó készítése. Faanyagok megmunkálásával, és mindenféle fűrészelt faáru előállításával foglalkoztak nagy- és kiskereskedők részére. (DM 1947. aug. 17., aug. 20.) 1948- ban államosították az Újszegedi Gőzfűrész és Ládagyárat. 1949-ben Tiszamenti Fűrészek NV az új neve. Igazgatója Vincze Antal. Vezetése alatt a ko­porsó üzemet kibővítették, modern gépeket állítottak be. (DM 1949. jún. 14.) A hatvanas évek elején lakótelepet terveztek Újszegednek a két híd közötti ré­szére. A rendezési tervet 1960-ben készítették el. A 15 éves programban összesen 1750 lakást, több közintézményt, iskolát, óvodát, bölcsödét, üzletházat, szol­gáltató cégeket, éttermet, stb. terveztek. Az építkezés első négy ütemében 800 lakást, 28 hektáros tervezési területre. 1961- 62 I. ütem 200 lakás 1962- 63 II. ütem 200 lakás 1963- 64 III. ütem 200 lakás

Next

/
Thumbnails
Contents