A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

Fehértemplom egyenlőre sikertelen biztosítása nyomán elsősorban Versec vé­delmére helyezték a hangsúlyt. Július 4-én Temesvárról 400 nemzetőr vonult Verséére. A vingai népgyűlés a nemzetőrök elindítása mellett döntött. Versecre irányították Lippa és Rékás nemzetőreit is. 25 A következő nyári hónapokban Temes megye déli határa mentén folyamatosak voltak a hadműveletek, döntést azonban nem hoztak. A szerbek ismételt veresé­get szenvedtek, Fehértemplom és Versec hősies védőivel szemben, akiket jelentős nemzetőr csapatok is támogattak. Másrészt nem sikerült a felkelők tűzfészkeit ki­füstölni, elsősorban a katonai támogatás hiánya miatt. A harctéren továbbra is a temesvári nemzetőrség maradt a legerősebb egység. Elszántságukat bizonyítja, hogy habár verseci szolgálatuk szabott ideje lejárt, augusztus 5-én Bajzáth őrnagy vezetése alatt újra Versecre indultak. A veszedelem hírére négy nap múltán 2246 nemzetőr gyűlt egybe, akik közül 600-at Fehértemplomra irányítottak. A hadműveletek során újabb és újabb nemzetőr csapatok hívták fel magukra a figyelmet, mint például a zádorlaki és az újaradi egység. A szerbek kísérlete, hogy a magyar, német és román nemzetőrök hűségét megbontsák, nem járt e hónapok­ban számbavehető eredménnyel. Módszerükre jellemző Vracsegvajnál elfogott hat nemzetőr esete, akik közül a három románt elbocsátották, míg a magyarokat visszatartották. 26 Vukovics Sebő erőfeszítéseket tett az erőviszonyok további javítására. Augusz­tus elején Szalontára küldte Ivan Dragant, Temes megyei törvényszéki jegyzőt, a bihari nemzetőrök érkezésének előmozdítására, egyenlőre nem sok eredménnyel. Nagyobb sikere volt az erdélyi határőrökkel. Szintén augusztus elején Mike Si­mont indította útnak. Általa értesültetett, hogy a II-dik székely ezredből két zász­lóalj már úton van és két másik felkészülését végzi. Az első székely ezrednél bizo­nyos késedelemről értesült. Az orláti román ezrednél semmi mozgás sem volt érezhető, ami nyilvánvalóan a szebeni főhadparancsnokság és a román komité be­folyását tükrözte. A naszódi román határőrezred ugyan elindított két zászlóaljat, de a hadszíntérre érve megtagadta az engedelmességet. 27 Ugyanakkor komoly segítségre számíthattak a nemzetőrök a társadalom részé­ről. Temesváron mind a 14 üzlet, amely golyó és puskapor árusításával foglalko­zott, készleteit rendelkezésre bocsátotta. Temesvár tanácsa július 10-én úgy dön­tött, hogy 20.000 forintot bocsát az ország rendelkezésére és napidíjat biztosít a harctérre vonult nemzetőröknek. Számos község is kitett magáért, mint például a német lakosságú Lovrin, amely áldozatkészségéért kormányzóelnöki elismerést nyert. Temes megye központi járásában a júniusi gyűjtés első napjaiban 2649 lat ezüstöt, 1600 forintot, 200 mérő zabot, 50-50 mérő búzát, illetve kukoricát ered­ményezett. 28 Nagyobb nehézségeket jelentett a hadsereg készletének a felhasználása. A hadügyminisztérium május 30-án kimutatást kért a temesvári főhadparancs­25 A L A dos 3, 811, N L T foed 560, doc 33, 104. 26 Pesti Hírlap 1848 VU. 11, VI 30, Kossuth Hírlapja 1848 VII 15, VIII 26, LX. 1, A L A dos 3, 36, 53, 323, 327 1. 27 A L A dos 3, 163, 253, 385-386, Pesti Hírlap 1848 LX. 2. 28 Közlöny 1848 VI. 15, VI. 18, VII 15, Pesti Hírlap 1848 VI. 20, VII 4, ALA dos 5, 19 1.

Next

/
Thumbnails
Contents