A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

nokságtól a rendelkezésre álló fegyverkészletről és utasította, bocsássa a nemzetőrség rendelkezésére. E kimutatás azonban sohasem készült el és csupán alkalmilag sikerült a főhadparancsnokság raktáraiból valamit felvételezni. így 1848. augusztus 5-én, a temesvári arzenálból 500 új puskát adtak ki. Nagy port vert fel a Zsifkovits ezred raktárából kiadott 120 hátizsák, amihez az ezredparancsnok 900 pár lábbelit, 400 köpenyt és 400 golyótartót adott. Az ezred tisztikara valóságos lázadás közepette vonta felelősségre Wernhardt ezredest. Még bonyolultabb volt a sorkatonaság bevetése, amely nem egyszer valóságos árulásig ment, mint Dreyhan fehértemplomi parancsnok, majd Blomberg ezredes verseci szereplése. Valójában csupán a magyar legénységű csapatokra lehetett számítani. Valóságos megkönnyebbülést jelentett, midőn Versecre érkezett augusztus 21-én az újonnan felállított 9. sz. honvédzászlóalj. Damjanich János megjelenése valósággal felvillanyozta a térség védőit. Olykor számítani lehetett a román határőrökre, a szerbekkel való szembenállásuk következtében. Erre példát szolgáltat Filipescu főhadnagy augusztus 23-i haditettei Verséénél, amelyért maga Kossuth Lajos részéről nyert elismerést.

29 A Temes megyei eseményekre komoly befolyást gyakorolt a lakosság magas hányadát kitevő románok magatartása. Alapállást továbbra is a forradalmat megelőző időszakból származó román-szerb egyházi jellegű szembenállás képezte. A Rajacsics vezette mozgalom célkitűzései 1848 márciusa után az ellentéteket elsősorban a műveltebb rétegek színvonalán tovább mélyítették. A görögkeleti román klérus zöme és a laikus értelmiség szinte kivétel nélkül demagógikusnak ítélte Rajacsics ígérgetéseit, aki saját metropolitát helyezett számukra kilátásba, jóllehet a pátriárka joghatósága alatt. Fordulópontot jelentett 1848 tavaszán az országgyűlés alkotta törvény, amely elrendelte a görögkeleti egyházi kongresszus összehívását vallási, iskolai és alapít ványi ügyeik rendezésére. A törvény hatálya azonban nem terjedt ki az Erdélyi Nagyfejedelemségre. A románok számára kedvező intézkedést iktattak a törvénybe Beöthy Ödön bihari követ javaslatára, amely kimondta, hogy a küldöttek összetételének tükröznie kell a hívek nemzetiségi hovatartozását. Pontosabban: a törvény biztosította a román többség jelenlétét, következetesképp az önálló görögkeleti román egyház létrehozását. A törvényt végrehajtandó Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium május 27-re tűzte ki a kongresszust, mégpedig Újvidéken. A szerb mozgalmak tiltakozást váltottak ki a románok részéről, különösen Temesvárról, Aradról, Lúgosról, stb. az ott rájuk nehezedő nyomás miatt. A kormányzat értékelte álláspontjukat, egy hónappal elhalasztotta a kongresszust és a békésebb Temesvárra helyezte át.

30 A másik vitapont a kongresszusi mandátumok elosztása volt. A minisztérium Pláto budai görögkeleti püspököt kérte fel, mint szakértőt a tervezet elkésztésére. A szerb érdekek védelmében a budai püspök a három nagy létszámú és román 29 Kossuth Hírlapja VIII 26, LX 1, Közlöny 1848 LX 6, Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottság élén. Budapest, 1952, I. 209, II 475. 30 Doc. IV 184, Gazeta de Transilvania 1848 V 6, Foaie pentru minte, inima si literatura 1848 V 17, 24.