A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez
rendelkezett, hogy a helyben maradó anyakönyveket szerbül, „a hatóságnak bemutatandó másodpéldányt pedig magyarul vezessék." Az események gyorsuló fordulatot vettek. Kossuth Lajos és a szerb nemzeti küldöttség tárgyalásainak meghiúsulása Pesten, megindította a szerb felkelést. Az újvidéki, illetve karlócai május 13-i gyűlés, a szakítást jelezte, Suplikác vajdává, Rajacsics pátriárkává történt választása, illetve a Vajdaság létrehozásával temesvári székhellyel, habár ez utóbbi csupán távolabbi reményük lehetett. A fentiek folyamányaként Temes megyében is mozgalmak jelentkeztek, elsősorban Versecen és környékén. Május 18-án, a reformok előírta demokratikus városi választáson a szerbek a teljes vezetést igényelték a magyarok, románok és németek jogainak kiiktatásával. Kitűzték a székesegyház tornyára a szerb nemzeti zászlót, elpusztították a magyarul vezetett anyakönyveket és tüntetve vonultak végig a városon. Eredményt azonban nem értek el, mivel a magyar, német és román többség összefogott és a román Andrei Vasiciot választotta polgármesterré. Varjason június elsején és másodikán már nyüt felkeléssé fejlődött a szerbek megmozdulása, aminek a magyar legénységű Don-Miguel ezred egyik egységének bevetésével vetettek véget. 23 A pesti kormányzat valójában a Torontál megyei Nagykikindán áprilisban kirobbant véres felkelés nyomán mérte fel bizonyos mértékben a helyzet súlyosságát. Első lépésként, április 26-án ostromállapotot hirdettek a Bánság törvényhatóságainak területére, valamint Aradra, ahol szintén szerb települések találhatók. Csernovics Pétert királyi biztossá nevezték ki abban a reményben, hogy történelmi nevezetességű családneve és a görögkeleti szerb egyházi életben betöltött szerepe ellensúlyozni fogja a szerb radikális vezetőket. A kormány reményei hiúnak bizonyultak, Csernovics Péter pedig alkalmatlannak a reá bízott politikai szerepre. Nemsokára kinevezést kapott hasonló minőségben Vukovics Sebő és gyakorlatilag felváltotta Csernovics Pétert, akit a kormány nem akart elmozdításával megsérteni. Sokkal hatásosabb befolyást gyakorolt a szerb klérus nagy része a tömegek soraiban. A Pesti Hírlap arról számolt be, hogy a népet azzal ámították, hogy a sót majdnem ingyen fogják kapni, tíz évig adómentesek lesznek és az elfoglalt földeket testvériesen felosztják. Ellenszolgáltatásként kiirtják a magyarokat és a németeket. S hogy mindez nem volt csupán szóbeszéd, bebizonyult a Délvidéken 1849 elején a magyar fegyveres erők időleges kivonulása nyomán. A helyzet válságossá június folyamán vált, midőn a szerb felkelők támadták Fehértemplomot és veszélyeztették immár Versecet. Az adott körülmények folytán a magyar kormány kénytelen volt nagymértékben a nemzetőrségre építeni. A hadügyminisztérium már május elején sürgette Temes megyét, Mészáros Lázár pedig a későbbiekben 4.000 főnyi csapat kiállítását szorgalmazta. Június 17-én Vukovics Sebő jelenlétében bizottság alakult a nemzetőrség mozgósítása és létszámának kiegészítése biztosítására. 24 23 Közlöny 1848 VT. 18, Pesti Hrlap 1848 VTI. 4, Gazeta de Transilvania 1848 IV 5-, A L A dos 3, 74-75 1, 156, doc II 708-709, III 204, 205 IV 494, Román Akadémia Könyvtára Bukarest, kézirattár mss 1059, 6. 24 U.o. 118/1956, ALA dos 3, 32 1, N L T doc 33. 104. Pesti Hírlap 1848 VI 30.
