A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

rendelkezett, hogy a helyben maradó anyakönyveket szerbül, „a hatóságnak be­mutatandó másodpéldányt pedig magyarul vezessék." Az események gyorsuló fordulatot vettek. Kossuth Lajos és a szerb nemzeti kül­döttség tárgyalásainak meghiúsulása Pesten, megindította a szerb felkelést. Az újvi­déki, illetve karlócai május 13-i gyűlés, a szakítást jelezte, Suplikác vajdává, Rajacsics pátriárkává történt választása, illetve a Vajdaság létrehozásával temesvá­ri székhellyel, habár ez utóbbi csupán távolabbi reményük lehetett. A fentiek folyamányaként Temes megyében is mozgalmak jelentkeztek, elsősorban Versecen és környékén. Május 18-án, a reformok előírta demokratikus városi választáson a szerbek a teljes vezetést igényelték a magyarok, románok és németek jogainak kiik­tatásával. Kitűzték a székesegyház tornyára a szerb nemzeti zászlót, elpusztították a magyarul vezetett anyakönyveket és tüntetve vonultak végig a városon. Ered­ményt azonban nem értek el, mivel a magyar, német és román többség összefogott és a román Andrei Vasiciot választotta polgármesterré. Varjason június elsején és másodikán már nyüt felkeléssé fejlődött a szerbek megmozdulása, aminek a ma­gyar legénységű Don-Miguel ezred egyik egységének bevetésével vetettek véget. 23 A pesti kormányzat valójában a Torontál megyei Nagykikindán áprilisban ki­robbant véres felkelés nyomán mérte fel bizonyos mértékben a helyzet súlyossá­gát. Első lépésként, április 26-án ostromállapotot hirdettek a Bánság törvényható­ságainak területére, valamint Aradra, ahol szintén szerb települések találhatók. Csernovics Pétert királyi biztossá nevezték ki abban a reményben, hogy történel­mi nevezetességű családneve és a görögkeleti szerb egyházi életben betöltött sze­repe ellensúlyozni fogja a szerb radikális vezetőket. A kormány reményei hiúnak bizonyultak, Csernovics Péter pedig alkalmatlannak a reá bízott politikai szerep­re. Nemsokára kinevezést kapott hasonló minőségben Vukovics Sebő és gyakorla­tilag felváltotta Csernovics Pétert, akit a kormány nem akart elmozdításával meg­sérteni. Sokkal hatásosabb befolyást gyakorolt a szerb klérus nagy része a tömegek so­raiban. A Pesti Hírlap arról számolt be, hogy a népet azzal ámították, hogy a sót majdnem ingyen fogják kapni, tíz évig adómentesek lesznek és az elfoglalt földe­ket testvériesen felosztják. Ellenszolgáltatásként kiirtják a magyarokat és a néme­teket. S hogy mindez nem volt csupán szóbeszéd, bebizonyult a Délvidéken 1849 elején a magyar fegyveres erők időleges kivonulása nyomán. A helyzet válságossá június folyamán vált, midőn a szerb felkelők támadták Fehértemplomot és veszélyeztették immár Versecet. Az adott körülmények folytán a magyar kormány kénytelen volt nagymérték­ben a nemzetőrségre építeni. A hadügyminisztérium már május elején sürgette Temes megyét, Mészáros Lázár pedig a későbbiekben 4.000 főnyi csapat kiállítá­sát szorgalmazta. Június 17-én Vukovics Sebő jelenlétében bizottság alakult a nemzetőrség mozgósítása és létszámának kiegészítése biztosítására. 24 23 Közlöny 1848 VT. 18, Pesti Hrlap 1848 VTI. 4, Gazeta de Transilvania 1848 IV 5-, A L A dos 3, 74-75 1, 156, doc II 708-709, III 204, 205 IV 494, Román Akadémia Könyvtára Bukarest, kéz­irattár mss 1059, 6. 24 U.o. 118/1956, ALA dos 3, 32 1, N L T doc 33. 104. Pesti Hírlap 1848 VI 30.

Next

/
Thumbnails
Contents