A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)

1917 pünkösd másnapján, a munkaévet záró ünnepségen az év közben készített kézimunkákat, valamint a Zadravecz páter által adományozott könyveket, tombolán kisorsolták, és az így nyert 56 K-t a hadiárva alapnak adták. (Évkönyv. V. kötet. 32. old; VII. kötet. 14-15. old; VIII. kötet. 12-13. old.) d. A rókusi leánykör Ez jött létre Szegeden a legutoljára. Csak 1916. nov. 19-én alakult a Madách utcai polgári fiúiskolában, 50 taggal. Nagy lendülettel fogtak munkához. 1916. dec. 3-án már Mikulás napot tartottak. Karácsony előtt pedig a lelkigyakorlatot, a közös áldozást és a szeretetreggelit is megszervezték. Nagyon szorgalmasan dolgozhattak a vasárnap délutánokon is, mert a karácsony előtti kézimunka kiállításon illetve árusításon 150 K bevételre tettek szert. A kulturális rendezvények terén is igyekeztek gyorsan pótolni az elmaradást. 1917 áprilisában már színdarabot mutattak be. A kirándulások sem hiányozhattak programjukból, 1917. májusban és júniusban Makkoserdőbe tettek kirándulást. (Évkönyv. VEI. kötet. 17. old; VIII. kötet. 14. old.) 2. Gyermekvédelem - napközi otthon a. A napközi otthon létrehozása A napközi otthon létesítésének gondolata kezdettől fogva ott volt az egyesület legfőbb célkitűzései között. 1910. nov. 30-án Raskóné cikket írt a Szegedi Naplóba, A napközi otthonról címmel. Ezzel a cikkel kapcsolódott be a szegedi napközi otthonok létesítéséről szóló vitába. A cikk elején leszögezte, hogy a nővédő egyesület munkaprogramjának ez az egyik legkiemelkedőbb pontja. A nővédő álláspontja szerint a felügyeletet igénylő tanulók, így a Szegedre bejáró vidéki középiskolások otthonának létesítésénél sokkal fontosabb azokról a kisgyermekekről való gondoskodás, akik egész nap nélkülözik a szülői felügyeletet, és emellett még gondozásra is szorulnak. Ez a szűkebb értelemben vett napközi otthon. Főleg ott kell létesíteni, ahol a munkásnők laknak. Külön erre a célra kell berendezni egy épületet, ahol óvónők felügyelete mellett játszhatnak, pihenhetnek, tanulhatnak a gyermekek. Lehetőleg díjtalan legyen a résztvétel, vagy akik képesek rá, csekély díjat fizessenek. Elmondja Raskóné az olvasóknak, hogy a nővédő már gyűjti az anyagi erőt egy ilyen otthon létesítésére. A tervek szerint az otthon nem felekezeti célt szolgál, de valláserkölcsi nevelést szándékoznak adni a gyerekeknek. Az otthon létesítésének gondolata rövidesen hatékony támogatást kapott gr. Zichy János vallás és közoktatásügyi minisztertől, aki a vallásalapból 12 ezer K-t utalt ki a nővédőnek. r