A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

vidékre a helyzet lecsendesítésére. Arra hivatkozott, hogy befolyása megrokkant és ezen tényt egy belgrádi újság gúnyrajzával igyekezett alátámasztani.

17 Nehézségek merültek fel a népképviseleti országgyűlés megválasztásával kapcsolatban is. Temes megye nemcsak magyar, hanem a nemzetiségek nyelvén is kibocsájtotta a felhívást a választói névjegyzékben történt jelentkezésre. A román nyelvű szöveg, hangsúlyozta a népképviselet megvalósításának jelentőségét és főképpen a szavazati jog nemesi monopóliumának megszűntét. Számos községben azonban a románok és szerbek húzódoztak a feliratkozástól, rémhírek hatására, amelyek szerint a választói névjegyzékben való szereplés azonos a katonai kötelezettségekkel. E légkör néhol a németeket is elriasztotta. A román görögkeleti klérus jelentős része a parlamenti képviseletben látta annyira óhajtott önálló egyházi helyzetének zálogát és igyekezett felvilágosítani a szavazásra jogosultakat. E téren különösen kivált a réthelyi és a moravicai plébános. Temes megyében az országgyűlési választásokra május 27. és június 8. között került sor 7 kerületben. A képviselők között a legjelentősebb szerepet Vukovics Sebő (kisbecskereki kerület) és Gorove István (Orczyfalva) játszotta. Az újaradi kerületben Rőth Sándort, a nagytöbbségben levő német választók bizalma soraikból juttatta mandátuhoz. Lippán Deskó Athanáz román jelölt megválasztását megelőzően összetűzésre került sor a románok, valamint a magyarok és németek között. Az országgyűlés azonban igazolta mandátumát. A megválasztottak Deskó Athanáz, valamint Kiss Miklós (réthelyi kerület) kivételével kitartottak az országgyűlésen. Az említettek nem követték az országgyűlést Debrecenbe és 1849. március elsejei hatállyal elvesztették megbízatásukat. Temesváron Fülöp Lipót nyerte el a mandátumot, Versecen pedig Császár Ferenc.

18 A márciusi törvények lehetővé tették a városi tisztújítást is szélesebb választótestülettel. Temesváron 1188 szavazó élt jogával és a tanácsban szabadelvű többség alakult ki. Jellemző azonban, hogy a július 3-i alakuló közgyűlésen a hivatalos nyelv a német volt. Polgármesterré újra Preyer Jánost választották meg, aki búcsút mondott megelőző konzervatív beállítottságának és a továbbiakban igyekezett az adott körülmények között pozitívan megfelelni.

19 A forradalom vívmányainak biztosítása megkövetelte a megfelelő fegyveres erő létrehozását. A törvény kötelezett minden, legalább féltelkes földművest, segédet alkalmazó mestert, a honorátiorokat és a nemeseket belépésre a nemzetőrségbe. Hasonló intézmény működött a forradalom előtt polgárőrség alakjában néhány városban, mit például Aradon és Temeváron, meglehetős konzervatív jelleggel, mivel szervezetét a céhekre építették. Az új körülményekből kiindulva megyei szinten szervező bizottságot állítottak fel Gorove István irányítása alatt. Elsőként Temesváron indult meg a szervezkedés és Preyer polgármester hírt adott bizonyos eredményekről, főképpen az addig kizárt társadalmi rétegekből. 17 Ibidem 49, Közlöny 1848 VI. 18, A L A dos 3, 15 1. 18 Pesti Hírlap 1848. VII. 8, Temes 103, 120, EUGEN Glück: Deputatii románi in parlamentül Ungariei in 1848-49. Simpozion, Giula 1999, 42. 19 Temesvár 110.