A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

Eredmények születtek vidéken is, elsősorban a német falvakban és az egyes települések magyarsága részéről. Kiemelkedő eredmény jelentkezett Versec környéki német falvakból, amelyek Stamora kivételével jelentkeztek úgy, hogy részükre 1500 puskát és megfelelő mennyiségű lőszert igényeltek. A Temesvár környéki falvakban a németség szintén jelentkezett a vegyes lakosságú falvakban, mint például Szécsányban. A németek figyelmen kívül hagyták a szerbek és románok elutasító magtartását.

20 Csakhamar szükség mutatkozott a fegyveres erők felhasználására. Visszaemlékezve 1848 tavaszának és nyarának eseményeire, Vukovics Sebő emlékirataiból kirajzolódik, hogy milyen nagy jelentősége volt a nemzetőrség felállításának e nemzeti ellentétektől terhes vidéken. Köztudomásúvá vált a főhadparancsnokság császárhű jellege és egyes csapattestek vezetőinek, mint például a Zsifkovits ezredesnek nem titkolt ellenséges magatartása. Az erőviszonyok eltolódását tudomásul vevő főhadparancsnokság 1848 tavaszán és nyarán kénytelen-kelletlen engedelmeskedett a Pestről jött intézkedéseknek, de a kibújók száma sem volt csekély. A későbbiekben kirobbant szerb felkelés nem dobogtatta meg szívüket, mert túlment „a rend" számukra érvényes fogalmain, de ismerve összefüggéseiket Béccsel mindent elkövettek, hogy a várt politikai fordulat ne kompromittálva találja őket.

21 A rendkívül jól tájékozódó Vukovics keresztülvitte, hogy a főhadparancsnokság mellé egy megfigyelőt helyezhessen Pesty Frigyes személyében. Jelentéseiben utalt Piret tábornok kulcsszerepére, főképpen a határőrvidék tekintetében. Arra figyelmeztetett, hogy ott az alapvető reformok kihirdetésére csupán Appel tábornok karánsebesi ezredparancsnok volna alkalmas és két román tiszt hasonló irányban tájékozódik. A későbbi időszak azonban bebizonyította, hogy az ottani szoldateszka befolyása töretlen.

22 A forradalom győzelmét követő hetekben erőre kapott a radikális szerb nemzeti mozgalom. Nem feledhetjük, hogy ennek alapgondolatait az 1790-es temesvári illyr kongresszus autonomista irányzata határozta meg és ez összekapcsolódott a Belgrádból kiinduló pánszerb mozgalommal. Temesváron már a márciusi napokban majdnem meglincseltek egy agitátort, aki nyilvánosan terjesztette e nézeteket, ismeretlen kezek pedig a szerb nemzeti zászlót tűzték ki a Szentháromság szoborra. A vészjelek sokasodtak. A temesvári püspök Rajacsics karlovici metropolita utasítását követve körlevélben rendelte el az országgyűlési határozatok alapján magyarul vezetett anyakönyvezés beszüntetését. Csakhamar kiderült mesterkedése, mivel több román plébános, mint például a csákovai és az illadiai beszolgáltatták a körlevelet a hatóságoknak. Felelősségre vonva Vukovicstól balkáni típusú szemforgatással úgy magyarázta rendeletét, hogy a nép megnyugtatása végett 20 Közlöny 1848 VT. 18, A L A dos 3,35 1, dos 5, 22 1, Aradmegyei Múzem 1848-49-es gyűjteménye (köv. M.R.) 5838/a. 21 VUKOVICS Sebő: Emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből. Sajtó alá rendezte Bessenyei Ferencz, 190-199. 22 A L Ados 3, 158-1591.