A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

GLÜCK Jenő: Temes megyei kiegészítő adatok az 1848-49-es eseményekhez

A márciusi törvények április 11-én történt királyi szentesítése után esedékessé vált azok kihirdertése, illetve életbeléptetése, jóllehet jó részük gyakorlatilag már hetek óta érvényben volt valamilyen formában. A kihirdetésre a május elsejei megyegyűlésen került sor, amelyen 367 választott küldött képviselte a népességet. A küldöttek között egyaránt szerepeltek nemesek és nem nemesek. A törvényeket magyarul olvasták fel, majd románul, németül és szerbül magyarázták meg. A megye vezetésére 60 tagú bizottmányt választottak, akiknek a soraiban csupán 20 nemes kapott helyet, míg a többiek a honoratiorok és mesteremberek közül kerültek ki (26), valamint a földművesek köréből (14). Végül a bizottmányt kiegészítették 110 főre és ebben fokozott szerepet kaptak a nemzetiségi küldöttek. A 20 román közül kiemeljük Stoichescu Demeter lippai esperest és Joanoncs Györgyöt, aki az 1847-48-as országgyűlésen követként szerepelt, majd 1849-ben Bem tábornok sikeres bánsági hadjárata nyomán Krassó vármegye alispánja lett.

13 A megye új vezetői minden módon igyekeztek a népet megnyugtatni és elejét venni a nem kevés megoldatlan kérdés elmérgesedésének. Még a május elsején tartott megyegyűlésen alkalmat találtak, hogy a kormány figyelmébe ajánlják a szerződéses jobbágyok ügyét és olyan megoldást szorgalmaztak, hogy az úrbéri típusú szolgáltatásokat megszüntetve számukra csupán pénzbeli kötelezettségek maradjanak. Valóban az irtványföldek, allodizálások és az úrbéri hátralékok kérdései nem okoztak egyenlőre lényegesebb mozgalmakat. Például július 13-án a parasztok a Bissingen uradalommal szemben erővel igyekeztek követeléseiknek érvényt szerezni, de végül a kérdést bírói fórum elé utalták. A római katolikus püspök intézkedett május 2-án, hogy az esperesek a folyó évben mellőzzék a plébániák ellenőrzését, így elkerülhető legyen minden vita a különböző egyházi jogok és jövedelmek beszedése körül. A hívek több helyen úgy értelmezték a hűbéri terhek eltörlését, hogy az úgynevezett párbér és más hasonló kötelezettség megszűnt. A verseci görögkeleti egyházmegyében e jelenség tömegjelleget öltött és végül a püspök, Vukonics közbelépéséért folyamodott. Eötvös József felkérésére a római katolikus püspöki vikárius intézkedett, hogy a lelkészek szószékről világosítsák fel a híveket a jelen eredményeiről és a soron lévő feladatokról.

15 Erre annál is nagyobb szükség volt, mert kezdtek rémhírek terjedni. Galgon Mihály verseci szolgabíró figyelmeztette a megyét, és példaként rámutatott arra, hogy Varadiján ezekre tápot szolgáltatottan a bíróválasztás körül fellobbant ellentétek és még inkább az új törvények teljes szövegének, beleértve a nemzetiségek nyelvén késedelmes eljutása a községi elöljárósághoz.

16 A légkör mérgezésének jellegzetes eleme volt Zsifkovics püspök kétszínű magatartása. Május 8-án kelt körlevelében elismeréssel adózott a reformoknak, viszont július 9-ikén Vukovicsnak megtagadta, hogy személyesen menjen a határőr13 Pesti Hírlap 1848 V. 9, Temesvári gör. kel szerb vikáriátus levéltára, Bezdini alap, 1848-as iratok sz. n. 14 Dok. II. 306, III. 42, V 73, Nemzeti Levéltár Temesvár, (köv. N.L.T. fond 560, 5. 15 Nagyszentmiklósi róm. kat. esperesi levéltár. Protocollum curentahum diocesanarum IV. 205-206. 16 Temesvári Egyetem Könyvtára, Kézirattár, 48.