A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

A kezdeményezés a plébánia képviselőtestületétől indult. Az egyházi testület 1896-ban két kérdésben határozott. Kéri egyrészről a várostól a templom már egy ideje rossz toronyórájának a „gyökeres" megjavítását, másrészről így fogalmaznak: „a legforróbb közóhajnak vélünk eleget tenni akkor, midőn a Szent Istvántér befásíttatására a Tekintetes Képviselet becses figyelmét bátrak vagyunk felhívni. "

134 Henny Sebestyén plébános és Martinék Béla hitközségi jegyző abban a reményben fordult február 3-án a tanácshoz, hogy az órajavításra és a fásításra még az ünnepi év tavaszán sor kerülhet.

135 A fogadtatás lelkesnek volt mondható, és az azután sokszor hivatkozott 59/1896-os számmal hamar elfogadó határozat született.

136 A képviselőtestület utasította a tanácsot, hogy javítsák meg a toronyórát „s egyúttal a rom. kath. templom előtti térséget a rom. kath. hitközség választmányának meghallgatása mellett még ez év tavaszán fákkal ültessék be."

137 Senki sem gondolta ekkor, hogy a terv csak négy év elteltével valósul majd meg. 1896 tavaszán lényegében nem történt semmi. Talán azért, mert a terep igencsak rendezetlen volt. Októberben, amikor úgymond „a fásítás ideje elérkezett", a téren lévő gödrök ismét csak lehetetlenné tették a munkát. Tilly Károly kertfölügyelő jelentette, hogy az egyenetlen terepen végzett munka csak „haszontalan kiadással terhelné a pénztárt." Erre a polgármester október 30-án a római katolikus egyház elöljáróságával folytatott megbeszélésre utasít azzal a megszorítással, hogy nyolc napon belül véleményes jelentést kér.

138 Úgy tűnik ezzel el is telt az ősz és a tél. Novemberben ugyan tartottak egy terepbejárást, de annyira esős volt az idő, hogy a munkákat elkezdeni nem lehetett. 1897 tavasza ismét lendületesen indult. Megvolt a tér fölmérése, és a kertészeti munkálatokról készült jelentés kézzelfogható közelségbe hozta a rendezést. Körvonalazta azokat a kereteket, melyek a jövő ünnepeinek majd méltó környezetet biztosítanak. Február 11-én részletes megállapodás jött létre. Pontosan meghatározták, hogy 831 fára és cserjére /328 Ft 55 f/, 100 kg fűmagra /75 Ft/ van szükség. A fák, cserjék kertészetből való fölszedése és elszállítása, a 831 gödör megásása, az utak kijelölése 8 ember 16 napi munkáját igényli és a teret föl kellett volna még ásni, a fűmagot elszórni, dísznövényágyakat kialakítani /187 Ft 60 f/.

139 A város és az Egyház képviselői a részletekben is megegyeztek. Nem nyitnak utat a téren /Árpád utca/, mert ezzel az úthoz közel kerülő Szent Anna-szobor beporolódik, a körút legalább 16 m széles lesz, melynek az iskola előtti részét mindkét oldalról sorompóval zárják le. Az Egyház egy három sodronyos kerítést készíttet, a templom felőli oldalon zárható bejáróval, melyet nappal mindig kinyitnak. A város viszont gondozza a kertet, az árkokat és a rajtuk átvezető hidakat. Ezen kívül a búcsús nép ellátása szempontjából fontos, a tér déli oldalán lévő artézi kutat lebontják, s ezzel a víz iránti igényt egy másik hasonlóan közeli kútból elégítik ki.

140 134 MVTI 4739/1900. 1523 135 MVTI 4739/1900. 1523. 136 MVTI Közgyűlési jegyzőkönyv 1896. 59. 137 MVTI 4739/1900. 2771. 138 MVTI 4739/1900 15687. 139 MVTI 4739/1900 1451. 140 MVTI 4739/1900. 2255.