A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

gozta be a népünnepélyt, melynek kezdetét hat ágyúlövés jelzi, és nagyszabású díszfölvonulás lesz,

120 majd pedig a hangulatot megelőlegezve egy hétre rá azt írta a hírlap, „A törvényhozás országos ünneppé tette meg ezt a napot, amelyen a munka éppúgy szünetel, mint vasárnapokon. Nálunk zajos lefolyású lesz ez a nap, már azért is, mert Szent István városunk védszentje, és ezért Szent István napja nálunk mind búcsú nap is."

121 A hangulatot és a sokfelekezetű Makó közfölfogását, erősödő nemzeti öntudatát fejezik ki az ekkor megjelent értékelések. „A nemzeti ünnepeknek az a közös vonásuk, hogy mellőzve a szertartásos vonásokat, az egész nemzet ünnepe gyanánt szerepelnek. Szent István napja is a nemzeti ünnepek közé tartozik, s bár a katolicizmus egyik leghősiesebb előharcosa volt a király, kinek emlékét ezen a napon ünnepeljük, mégis távol áll a felekezetiség jellegétől ez a nap, mely minden magyar embert arra emlékeztet, hogy a nemzet első koronás királya Szent István volt az, aki a kulturális haladás alapját megvetette e hazában. (...) Európának szüksége volt Magyarország államiságára, mert ezzel erős gátat emelt a kelet barbár népeinek beözönlése ellen.(...) Szent István ünnepe diadalnak emléknapja, és ezért nélkülözi a felekezeti jelleg kizárólagosságát. Szent István napja nemzeti ünnep, nemzeti ünnep, melyet minden magyar ember tartozik hazafiasán megünnepelni. "

122 A nap programja rendkívül gazdag volt. A szentmisét, körmenetet és a délutáni vesperást követő népünnepély így nézett ki: sörverseny, pogácsaverseny, vöröshagyma verseny, csárdásverseny, táncmulatság. „A Bakos sétányon lévő nyári mulatóhelyen Szent István napján azaz augusztus 20-án tánccal és tréfás versenyekkel egybe kötött népünnepély rendeztetik, melyre n. é. tisztelettel meghivatik a rendezőség által. A verseny műsora. Sörverseny. Pályázhat minden nagykorú egyén. A verseny kezdődik du. 5 órakor és tart este 8-ig. Aki a legtöbb sört iszik, az kapja az első díjat. Egy darab aranyat, a második egy db. 4 koronás ezüstpénzt, a harmadik 50 kiló elsőrendű makói vöröshagymát. Második pogácsaverseny. Tart délután 5 órától 7-ig. A 200 db. kitűnő töpörtős pogácsa között egyben egy 10 frankos arany lesz. Aki a legtöbbet megeszik jutalmul kap 4 palack kitűnő asztali bort. A második egy jégbehűtött lovrini görögdinnyét, minden pogácsaevő igényt tarthat az aranyra is. Három vereshagyma verseny. Kezdődik 6 órakor és tart fél 7-ig. Aki legtöbb vöröshagymát meg bír enni kapja az első díjat: egy tajt pipát, a második egy kétkoronás ezüstpénzt. Négy csárdásverseny. A legjobb táncospár közül a férfi egy tajt szivar szipkát, a nő egy aranygyűrűt kap emlékül. A népmulatság délután négy órakor kezdődik szabad bemenet. A táncmulatság este 8 órakor kezdődik, belépti díj fejenként 30 kr. Kellemetlen idő esetén az ünnepély másnap tartatik meg."

123 119 Itt a szentmise fontosabb mozzanatait, ünnepek kezdeteit jelző, a vihar megelőzésére is használni szokott kis méretű ún. viharágyúk elsütéséről van szó. Ilyenek folyamatosan voltak a római és a görög katolikus plébánia és parókia birtokában. 120 MAKÓI HIRLAP 1892. augusztus 11. 121 MAKÓI HIRLAP 1892. augusztus 18. 122 MAKÓI HIRLAP 1892. augusztus 20. 123 MAKÓI HIRLAP 1892. augusztus 18.