A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

Természetesen megvoltak a nap egyéb kellékei. Ebéd a plébánián, vendégeskedések a magánházaknál, kirakodóvásár. Talán csak egy dolog „árnyékolta" be valamelyest a délutánt. A rendőrkapitány megtiltotta a kofáktól való dinnyeeladást. A meleg időben a dinnyék túlérett állapota véleménye szerint járványokat idézhetett volna elő, mert a szegényebb néposztályok ugyanis nem azt keresik, hogy melyik a jó minőségű dinnye, hanem azt, hogy melyik az olcsó.

124 így elmaradt a már szokásos templom téri közös nagy dinnyeevés. Makó történelmének az egyik legmozgalmasabb Szent István napját élte 1892-ben. A Maros így foglalta össze a történteket: „A makói bucsu nagy részvét mellett folyt le szombaton. Vidékről az ájtatoskodók nagy serege jött e napon városunkba, ahol szokás szerint nagy vendégszeretettel fogadták az ismerősöket. "

125 A hírlapban pedig azt olvashatjuk, hogy „nagy élénkség uralkodott városunkban a nemzeti ünnepen. "

126 ORSZÁGOS KEZDEMÉNYEZÉSEK Szent István király tisztelete jelentőségénél fogva természetesen túlhaladta a város határait. Ünnepének munkaszüneti nappá nyilvánításán kívül is voltak vele kapcsolatos országos kezdeményezések, melyekhez Makó városa csatlakozott. 1875-ben Csorba Ákos, Szörény vármegye alispánja azzal a kéréssel fordult a városi közgyűléshez, hogy „az 1849-ik évben elásott, s 1853-ik évben megtalált magyar korona elásatási helyén O felsége által saját pénztárából emelt romladozó kápolna helyrehozása költségeihez" hozzájárulást kérjen. Erre a tanács hajlandónak is mutatkozott, és a célra a városi pénztárból osztrák értékben 10 forint kifizetését rendelte el.

127 Mindenkit érintő vállalkozás volt az a szoborállítási kezdeményezés, melynek érdekében — a honfoglalás ezer éves ünnepére készülve — szinte az egész ország megmozdult. Ezzel kapcsolatban 1882. január 31-én Meskó alispán levélben fordult Csanád vármegye településeinek elöljáróihoz és Posonyi Ferenchez, Makó polgármesteréhez.

128 Már ekkor /!/ hazafias lelkesültséggel szólt az adományokból 1896-ra fölépíteni szándékozott Szent István-szoborról: „A magyar nemzetben élénken fennáll és fenn fog maradni mindenkor a kegyelet Szent István király iránt, kinek emlékében nem csak a magyar királyság megalapítását, és magyar ország első felkent apostoli királyát tiszteljük; — de tiszteljük benne hazánkban a kereszténység megalapítóját, a rabszolgaság megszün124 A tárgyalt időszakban általában jellemző volt a túlérés miatt a dinnyeeladás korlátozása. Országosan a ragályos betegségek forrásának tekintették az ilyen módon már ehetetlenné vált dinnyék fogyasztását. 125 MAROS 1892. augusztus 25. 126 MAKÓI HIRLAP 1892. augusztus 25. 127 MVTI Közgyűlési jegyzőkönyv 1875. 276. Az összeg nagysága, tekintve az országos gyűjtést, elegendő volt. A Szent Koronát a világosi fegyverletétel után a menekülő Szemere Bertalan miniszterelnök ásta el Orsova közelében. 1853-ban találták meg. 128 Az akcióról támogatólag a helyi sajtó is beszámolt. MAROS 1882. február 5.