A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

gusztus 15, Nagyboldogasszony ünnepe. Ennek az alább tárgyalandó módon volt hatása Szent István napjára. A másik — különösen a kiegyezés után — Ferenc József születés napja, augusztus 18. Utóbbin, mivel Szent István ünnepéhez hasonlóan állami aktusnak számított, a hatóságok és a különböző felekezetek részéről történő megemlékezések szinte az István-napihoz hasonlóan fényesek voltak, és még azt is mondhatjuk, hogy őszinték. Egy lényeges dologban azonban „elmaradt" Szent István napjától, mégpedig a nép tömeges részvételében. így a királyi születésnap, mely ekkor már nem idézte föl az elnyomásnak valamiféle megnyilvánulását, csak előkészítője lehetett a búcsús megemlékezéseknek. A LITURGIKUS ÜNNEPLÉS A környék templomainak búcsúnapját az emberek számon tartották. Ezeken egyénileg vagy plébánosuk vezetésével sokan részt vettek. Makóról a hívek körmenetileg „in Festő Assumptae pro Enceniis Zomborinum,"

31 [Mária] mennybevételének ünnepén, temploma fölszentelésének napján csak Zomborba

32 mentek. Egy ilyen búcsús alkalom leírását kapjuk a Maros újság tudósításában: „A kis-zombori búcsú múlt pénteken Nagy-Boldogasszony napján szokatlan élénkség között ment végbe. Különösen a parochia örvendett tömeges látogatottságnak, hol közeli és távoli helyről kiváló egyházi és világi férfiak megragadták az alkalmat, hogy a tiszteletteljes szeretetnek örvendő kitűnő műveltségű uj plébános, Kayser Lajos ur irányában való rokonszenves érzületeknek kifejezést adjanak; a parochián fényes ebéd volt, melynek folyamán az első felköszöntőt a plébános házigazda főt. dr. Kun László apát és Kun Lajos

35 n.-szt.-miklósi plébános, mint volt principálisaira mondotta. A remek beszéd után dr. Kun László apát ur köszöntötte fel a nála megszokott ékesszólással a házigazdát; mondott azután magasröptű felköszöntőt Rónay Lajos kegyúr, Kun Lajos plébános, Beke János és Boros Sámuel. A nagyon kedélyes ebéd rózsás hangulatban egészen estszürkületig tartott. ^

34 A kis beszámoló figyelemre méltó, mert tömören összefoglalását adja azoknak a szokásoknak, melyek ekkor egy-egy búcsús alkalom elemeinek számítottak. Ugyanezeket látjuk majd Makón azzal a többlettel, hogy míg Zombor, ha a 31 CAN. VIS. 1872. Quoad Ecclesiam pont. 32 Zombor vagy Kiszombor Makótól 5 km-re nyugatra elhelyezkedő község. 33 Más tudósítások Kun Alajosként beszélnek róla. 34 MAROS 1890. augusztus 17. Itt jegyezzük meg, hogy az ünnep körülményeinek leírásában sokat köszönhetünk a helyi sajtónak. Először csak a Maros című újságnak, mely 1870-ben indult. Sajnos az 1870 és 1880 közti példányai nagyon hiányosak. A másik újság a Makói Hirlap (sic). Ez 1887-től jelent meg. Mindkét újság a tárgyalt időszakban folyamatosan utcára került. 35 ORBÁN I. 1998/B 60. In Festő Assumtionis B. M. V. [ti. Beatae Mariae Virginis] post sacrum lectum matutinum ducitur processio ad Parochiam Zomboriensem, velut Patrocinium celebrantem, et post vesperas reducitur. Ideo illa die solum Cantatum hora consveta habetur. CAN. VIS. 1835. Directorium ATI. számú függelék./ A nagyobb ünnepeken, s Nagyboldogasszony napja ilyen, az volt a bevett szokás, hogy a nagymisén a plébános mondta a szentbeszédet. Augusztus 15-én azonban ezt nem tehette, hisz a zombori búcsún volt.