A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

kegyurai a Rónayak voltak is, mégis csak egy Torontál megyei falu, addig Makó megyeszékhely. Kiszomborral kapcsolatban gondok is fölmerültek. Azért, hogy a hívek körmenetileg mennél nagyobb számban tudjanak oda zarándokolni, a makói plébánián bevezették azt a szokást, miszerint az egyébként rangos ünnepen reggel 7 órakor csöndes mise volt. Ezután indult a menet a szomszédos faluban, s mivel a hívek onnan csak a vespera után, este tértek haza, s a plébános is ott volt, az otthon maradottaknak fél 10-kor szentbeszéd nélküli énekes misét mondtak.

35 Ez megüt kőzést keltett, hisz VI. Piusz pápa engedélye folytán ezen a napon 1797 óta a makói templomban teljes búcsú elnyerésére nyílt lehetőség. A disszonáns helyzetet Lonovics püspök szüntette meg 1835-ben a következő utasításával: „Equidem non moramur: ut Parochus Fidèles suos Festő Assumtae Divinae virginis ad vicinam Ecclesiam Zomboriensem processionaliter ducere possit; cum tarnen remanenses Domi Fidèles hoc Magnae Hungarorum Dominae caeteroquin 1-a Classis Festő, solatio audiendi verbi Divini relinqui nolimus, eapropter hisce ordinamus: ut deinceps hac quoque die ante Sacrum Cantatum Concio ad piam Plebem instituatur. "

36 /Mi nem akadályozzuk meg, hogy a plébános a híveit a Szentséges Szűz mennybevételének ünnepén annak szomszédos zombori templomához körmenetileg vezethesse, de mégis akarjuk, hogy az otthon maradt hívek a Magyarok Nagyasszonyának egyébként első osztályú ünnepén az isteni igék hallgatásának vigaszától el ne maradjanak, ezért elrendeljük, hogy mostantól ezen a napon is az énekes mise előtt a jámbor néphez beszéd intéztessék!/

37 Ennek megfelelően alakult át a liturgikus rend. Egy 1891-ben vagy kevéssel utána írt direktóriumban már a következő olvasható: a makói plébániatemplomban „Nagy-Boldogasszony ünnepén szentbeszéd, 3 papos szentmise, d. u. egy papos vecsernye van. Ezzel természetesen csak Nagyboldogasszony ünnepének otthoni fénye növekedett, és nem szűnt meg a kiszombori búcsúra történő gyalogos menet.

39 A makóiak egyébként szívesen látogattak más környékbeli templomünnepeket, különösen a Szeged-alsóvárosi ferences templomot.

40 Radnán az egyházközség sokakhoz hasonlóan körmenetileg jelent meg.

41 36 CAN. VIS. 1835. A vizitáció alkalmával tapasztaltakhoz fűzött püspöki megjegyzések 19. pontja. 37 LAKATOS P.-ORBÁN 1.1.130. 38 Mb. Rk. Lt. „A nyüvános istentisztelet évi sorrendje a makói róm. kath. plébániai templomban" címmel Kun László plébános által 1891-ben vagy kevéssel utána összeállított irat. Ebben még az is olvasható: „E napon a makói hivek nagy számmal mennek át a kiszombori búcsúra." 39 Erről sajnos nincs részletesebb leírásunk. A Maros újság jóvoltából tudjuk, hogy 1894-ben „a makóiakat Szirbik Sándor klerikus vezette át." MAROS 1894. augusztus 19. 40 Erről a Maros 1897. augusztus 5-én így írt: „A szegedi havi búcsú. Az idén is igen népesnek ígérkezik a szegedi Havi Boldogasszony búcsú, mely tudvalevőleg Szeged város újjá születésének vallásos emlékünnepe. Az alsóvárosi történeti nevezetességű Mátyás-templomban és a körülötte fekvő téren és környékén nagy előkészülések folynak a rendkívüli ünnepélyre, a mely ma, csütörtökön reggel 9 órakor kezdődik. A búcsún Csanád megye közelebb fekvő községei minden évben szép számban jelennek meg. A makói processzió már tegnap reggel elindult Szegedre." 41 A búcsújáróhely makói hitéleti fontosságát jelzi, hogy Radnán a makói hívek és plébánia állítatta a kálvária egyik stációját.