A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón
AZ GYÜLEKEZET MEGSZILÁRDULÁSA ÉS AZ ELSŐ KONFLIKTUSOK (1865-1868) A kezdeti időben nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a nazarénusok makói megjelenésének. Kevesen voltak, és ahogy „az utódok ma is emlegetik" a legelsők „gyalog jártak át H.M.Vásárhelyre, mert Makón még gyülekezet nem volt, amikor már U.M. Vásárhelyen volt. A buzgóságtól és az első szeretettől sarkalva a vasárnapra virradó hajnalon már 2 órakor elindultak. " 22 Az áttéréseket tekintve kezdetektől legérintettebb református egyház is így nyilatkozott, midőn 1864-ben észlelték a felekezet megjelenését, "azonban az egyház által tett nem háboríttatásuk folytán nagyobb terjedelmet nem nyert, s elterjedésétől nincs ok tartanunk. " Az egyháztagok vallásosságának jellemzésével kapcsolat ban arra a kérdésre, miszerint „Az egyháztagok erősödnek-e naponta a keresztény hitben?" még azt is megjegyzi: „nagyobb panaszra ok nem merült /eZ." 23 1865-ben a kánoni vizsgálat gyakorlatilag ezt ismétli: „A nazarénusok tévtana hozzánk is átharapódzott, de nagyobb terjedelmet nem nyert. " 24 Érdekes módon ugyanezt a kitételt hozzák a következő egyházlátogatási jegyzőkönyvek 1868-ig, pedig az 1860-as évek közepe ennél már komoly értékelést érdemelt volna. Az összeütközés 1865-ben egy keresztelési ügy miatt robbant ki. Lényegében erről az esetről szóló híradások hordozzák az első részletesebb tudósításokat a makói nazarénusukról. Mint az egyéb e tárgyban fönnmaradt dokumentumok döntő többségére, úgy ezekre is igaz, hogy a „másik" oldal tudósításai, vitatkozó jellegűek és nem egyszer „tendenciózusak" is. A nazarénus felekezet fölfogásának megfelelően nem fordított gondot dolgainak írásba foglalására vagy általában a iratainak megőrzésére. A tőlük származó dokumentumok 1865-1868 közötti évekből alig vannak, és a tudósítások száma a későbbiekben is kevés. A viszállyal kapcsolatos iratokból ismerhetjük meg az első hívő nevét: Csávás József. Ő tanyai lakos, valószínűleg földműves. 25 Kitart hite mellett, s többszöri szereplése arra utal, hogy az alakuló gyülekezet biztos és fontos tagja volt. Később, bár gyülekezeti tag maradt, nem találkozunk vele a hivatalos ügyek intézése során. A nazarénus hittételek egyik legfontosabbika a gyermekkeresztség elutasítása. Éppen ezért 1865. szeptember 20-án Csávás József fölkereste Juhász Antal reforzőkönyveket, melyek szerint az új hit 1864-ben jelent meg. írásában az 1865-ös évszám talán a szélesebb körben megindult terjedésre utal. 22 OMBÓDI 2.1. 23 A makói helvét hitv. egyházról hivatalos jelentés és kimutatás az 1865 év július ... napján tartott törvényszerű vizsgálat - canonica visitatio alkalmával. Egyházi gyűlések jegyzőkönyve 1864. április 25.-1869. április 4. 84/1865. Mú. Ref. It. 24 A makói helvéthivallású Egyházról hivatalos jelentés és kimutatás az 1866. év ... napján tartott törvényszerű vizsgálat (canonica visitatio) alkalmával. Egyházi gyűlések jegyzökönyve 1864. április 25.-1869. április 4. 1866. április 10-i ülés. A jegyzőkönyvbe bemásolt egyházlátogatási dokumentumnak nincs külön száma. Mú. Ref. It. 25 Tanyájának házszáma 1118, 1871-ben már tanya 202 szám alatt lakik. Felesége Szentpéteri Eszter, mindketten reformátusok. Törvényes házasságban éltek, azaz, mint a református gyülekezet tagjai házasodtak össze. „A Sz Gy Anyakönyv" adatai 1870-ből és 1871-ből. M. Naz. It. Nazarénusok születési Anyakönyve 1873-1895. 1874-es év. CSMLT Csm. Fel. Anyk. IV. B. 419.
