A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MARJANUCZ László: Magyarcsanád vázlatos történeti demográfiája

Év Népesség Magyar Román Szerb Német Szlovák Cigány Egyéb 1920 2981 842 1442 610 24 21 41 1 1930 2672 1288 1070 276 29 8 1 1941 2593 1534 734 231 15 5 71 1949 2723 1707 647 222 12 132 3 1960 2489 1694 599 166 13 13 1 2 1970 2210 1980 1931 1476 339 93 4 7 7 5 1990 1705 1424 208 51 3 2 11 6 1999 1658 Táblázatunk azt mutatja, hogy Magyarcsanád népessége folyamatosan csökkent a századfordulótól. Átmeneti regressziót a fogyásban 1949-ben tapasztalunk, de utána annál rohamosabb progresszió jellemezte a lakosság számának fogyását. A háború utáni népességnövekedés összefüggött az új rendszer demokratikus kilátásaival. Főleg a szegényebb és mindenekelőtt a magyar etnikum bevándorlás illetve természetes szaporodás utján való növekedése erősödött meg a földreform hatására. A község lélekszáma 1947 végén 2702 volt, ez 732 család között oszlott meg. Közülük 77 család jutott átlagosan 5,6 hold földhöz, tehát kb. a háztartások 10%-a.

27 A rendezés tekintettel volt a sokgyerekes családokra és esetükben 15 holdban maximálta a juttatható földterület nagyságát. Ugyanakkor az alsó limitet az igénylők egy részénél 3 holdnál húzták meg. Olyan családoknál, ahol a földtulajdon egy-két katasztrális holdra rúgott, de a családtagok számát ehhez képest magasnak találták, ott földkiegészétést engedélyeztek. Ezáltal javultak a megélhetés, a családalapítás feltételei és ez megmutatkozott a az összlakosság átmeneti felszökésében. Ezt még az sem akadályozta meg, hogy a kiosztott föld nem fedezte a földigénylők szükségletét, ezért 54 magyarcsanádi jelentkező Mezőhegyesen kapott átlagosan 6,5 hold földet. Ezek a családok természetesen Mezőhegyesre költöztek, ahol hamarosan 50 tanyát építettek és ott folytatták gazdálkodásukat. Ha a két csoport számát összeadjuk akkor megállapíthatjuk, hogy a 732 családból végül is 131 kapott földet. Ez az arány elég jelentősnek mondható, s jótékony hatása a népességfejlődésre kétségtelen. Az újjáépítés kínálta szélesebb kereseti skála kárpótolta részben a föld nélkül maradottakat is, mert 1947-48-ban többen összegyűjtött pénzükből földet vásároltak. Állandó munka, elfogadható kereset és az áhított cél, a földvásárlás realizálása szintén pozitíven hatott a demográfiai magatartásra. Ez magyarázza, hogy a folyamatos elköltözés ellenére a népszaporulat emelkedése és a bevándorlás együtt mégis emelte az összlélekszámot. A rendezett viszonyok, az életszínvonal emelkedése lineárisan függtek össze a javuló demográfiai állapottal. A biztató kilátások azonban nem sokáig tartották az emberek hitét. Hamarosan megindult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami tönkre 27 JESITY Lázár-SzŰCS Demeterné-TÖRÖK Miklós: Községünk fejlődése a felszabadulást követő 20 év alatt. Magyarcsanád, Kézirat, 1965. 5. p.