A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MARJANUCZ László: Magyarcsanád vázlatos történeti demográfiája

MAGYARCSANÁD VÁZLATOS TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIÁJA MARJANUCZ LÁSZLÓ A népesség leírása mindig tömegjelenségek megfigyelésein alapul. Ezek a megfigyelések irányulhatnak statisztikai adatsorokra, de demográfia esetében az anyakönyvek vizsgálatára is. A lényeg, hogy nem konkrét egyének demográfiai tulajdonságait térképezzük fel, hanem egyének sokaságának népesedési viszonyait vesszük bonckés alá. Ugyanis csak tömeges adatok birtokában lehet a népességmozgások törvényszerűségeit feltárni. Jelen tanulmányunkban főként a Központi Statisztikai Hivatal által 1980-ban kiadott statisztikai adatgyűjteményére

1 támaszkodunk, mely községenként tartalmazza a legfontosabb népmozgalmi adatokat. Magyarcsanád népességleírásánál nem azt tűztük ki célul, hogy a lakosság fontosabb társadalmi tulajdonságainak adott időpontban megfigyelt keresztmetszetét adjuk (foglalkozás, vallás, lakóhely, műveltség), hanem másik irányban indultunk: az emberi élet időrendben egymásután állandóan visszatérő jelenségeiben (születés, házasság, halálozás, vándorlások) megnyilvánuló törvényszerűségeket igyekeztünk megragadni. Számításaink forrása a fenti anyakönyvi összesítés, mely 1828-1900 közötti időszakon belül évenkénti bontásban adja közre a népmozgalmi adatokat. Táblázatunk tízéves csoportosításban mutatja az évenként kigyűjtött demográfiai adatokat, amely így is alkalmas a legfontosabb törvényszerűségek megállapítására.

2 Év Születések 1828-1837 1217 1838-1847 1324 1848-1857 1430 1858-1867 1390 1868-1877 1450 1888-1897 1219 1898-1900 362 A születések hosszú távú trendjét figyelve az a tanulság szűrhető le, hogy bár számuk ingadozott, folyamatában mégis csökkenő irányzatot mutatott. Különösen az összlakossággal egybevetve tűnik ki az ereszkedő születési trend. Az 1 A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900 VII. kötet. Szerk.: DÁNYI Dezső-DÁVID Zoltán. Budapest, 1980. 2 Uo. 62-623. p.